A A A A
A A A A
Szerző Téma: Holokauszt  (Megtekintve 5881 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető iustica

  • Globális Moderátor
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 463
  • -Kapott: 1410
  • Hozzászólások: 371
  • Nem: Nő
    • E-mail
Holokauszt
« Dátum: Március 26, 2011, 17:56 »
Holokauszt





A holokauszt (a görög ὁλοκαύτωμα, holokautóma szóból: „teljesen elégetett”, t.i. égőáldozat). A szó a Szeptuagintából ered és a héber עוֹלָה ólá-nak („ami felmegy”), azaz a „teljesen elégő áldozat”-nak a tükörfordítása. Zsidó terminusa azonban nem ez,  hanem a Soa vagy Soá (‏‏שׁוֹאָה), ami a teljes pusztulást, kiirtást jelenti (jiddis חורבן) Churben).

A holokauszt a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul.
A náci rendszer más csoportokat is üldözött vagy próbált megsemmisíteni: a cigányokat,  az oroszokat (különösen a hadifoglyokat), a lengyeleket, a fogyatékosokat , a homoszexuálisokat és a politikai vagy vallási ellenállókat, például a szocialistákat, kommunistákat vagy Jehova Tanúit.  A nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak száma jóval nagyobb, a legtöbb becslés 9 és 11 millió közé teszi.
Az üldözés és népirtás több lépésben valósult meg. A zsidókat a civil társadalomból kizáró nürnbergi törvények évekkel megelőzték a második világháborút. Koncentrációs táborokat létesítettek, ahol kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, amíg azok bele nem pusztultak a kimerültségbe vagy valamilyen betegségbe. A Harmadik Birodalom által újonnan meghódított keleti területeken Einsatzgruppéknak nevezett speciális alakulatok tömegesen kivégezték a zsidókat és a nácik politikai ellenségeit. A zsidókat és a cigányokat gettókba zárták, ahonnan tehervagonokkal szállították őket a több száz kilométernyire fekvő haláltáborokba; akik túlélték az utazást, azok nagy részével gázkamrákban végeztek. 

Zsidó holokauszt

Hitler nem titkolta zsidók iránti ellenérzését; az 1925-ben kiadott Mein Kampfban Németország és az árja faj elleni világméretű összeesküvés szervezőiként írta le őket, akiket ki kell űzni az ország politikai és szellemi életéből. A kiirtásukról nem írt, de visszaemlékezések szerint négyszemközt már beszélt róla: Joseph Hell újságíró visszaemlékezései szerint 1922-ben ezt mondta neki:

Idézet
Ha hatalomra jutok, legelső dolgom a zsidók megsemmisítése lesz. Amint meglesz hozzá a hatalmam, akasztófasorokat fogok állítani – például a müncheni Marienplatzon –, amennyit csak a forgalom enged. Oda lesznek a zsidók felakasztva, kivétel nélkül; és addig lógnak ott, amíg bűzleni nem kezdenek; addig lógnak, amíg a higiénia szabályai engedik. Amint levágják őket, jön a következő adag, és így tovább, amíg csak marad zsidó Münchenben. Más városok követni fogják a példát, amíg Németország teljesen meg nem tisztul a zsidóktól.


Az 1930-as években a zsidók jogi, gazdasági és társadalmi mozgásterét egyre jobban leszűkítették. 1933-ban kitiltották őket a közszférából, eltiltották a jogászi, orvosi és mezőgazdasági pályától. 1935-ben a nürnbergi törvények megfosztották őket állampolgárságuktól és megtiltották a nem zsidókkal való házasságukat.
A háború kitörésével a német zsidópolitika második szakaszába lépett, melynek célja a zsidók területi elkülönítése volt. 1939 őszén a németek megszállták a mintegy kétmillió zsidó lakta Nyugat-Lengyelországot. Reinhard Heydrich, a Reichssicherheitshauptamt feje azt javasolta, hogy gyűjtsék a lengyelországi zsidóságot néhány vasúti csomóponton fekvő nagyvárosban létesítendő gettóba, ahol kényszermunkát végeztethetnek velük, és a vasút megkönnyíti „további lépések” megvalósítását.
1940–43 között Németországból, Ausztriából és a későbbi Csehszlovákia területéről Eichmann vezetése alatt Lengyelországba deportálták a zsidókat. Egy részüket a gettókba telepítették, másokat koncentrációs táborokba zártak. A koncentrációs táborokat hatalomra kerülésük után hozták létre a nácik politikai ellenfeleik (a kommunisták és a szociáldemokraták) számára; az első, a dachaui koncentrációs tábor 1933 márciusában kezdte meg működését. A foglyok napi 12-14 órát dolgoztak a német hadiipar számára; sokan belehaltak az éhségbe, az őrök kegyetlenkedéseibe vagy az embertelen körülményekbe.

Cigány  holokauszt

Lengyelország 1939-es megszállása után a zsidók és a lengyelek deportálása mellett napirendre került a romák áttelepítése is egy „zsidó rezervátumba”. A bűnügyi rendőrség vezetője kérte a zsidók deportálásáért felelős Adolf Eichmannt, hogy a zsidó vonatokhoz csatoljanak „3-4 vagon cigányt”. Az akció keretében 5 ezer osztrák cigányt vittek a łódźi gettóba. A gettó zsidó vezetője, Chaim Rumkowski rasszista érvekkel indokolta a németeknek, hogy a zsidók miért nem élhetnek együtt a cigányokkal, akik bármire képesek.

Idézet
Először rabolnak, aztán gyújtogatnak, hamarosan minden lángokban áll majd, gyárak, raktárak.

A nemzetiszocialisták a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat. Hollandiában, Görögországban és Franciaországban nemigen törődtek velük. A kollaboráns francia hatóságok 30 ezer cigányt internáltak, míg a németek Belgiumból majdnem 400 belga, holland, német és norvég állampolgárságú cigányt deportáltak Auschwitzba, akik közül csak 12-en élték meg a felszabadulást. Aki eladta ekhós szekerét, mentesült.
Szerbiában a megszálló német katonai hatóságok másfél év alatt helyben „oldották meg a zsidó- és a cigánykérdést”. A zsidókkal együtt mintegy 12 ezer cigányt lőtték agyon, vagy gázosítottak el teherautókban. 1942 augusztusában büszkén jelentették Berlinnek: Szerbiában „a zsidó- és a cigánykérdés megoldást nyert”. Lengyelországban 13 ezer vándorcigányt öltek meg, a letelepedett romákat a zsidó gettókba küldték, a varsóiba 1942 tavaszától bolgár és magyar állampolgárságúak is érkeztek. Őket a varsói zsidókkal együtt Treblinkában gázosították el.

Homoszexuálisok

Az alacsonyabbrendű fajnak minősített népek mellett olyan csoportok is a holokauszt célpontjaivá váltak, akik a náci erkölcsi ideálokkal összeegyeztethetetlenek voltak; közéjük tartoztak a homoszexuálisok is. Noha Hitler hatalomra kerülése előtt a homoszexualitás viszonylag elfogadottnak számított Németországban, az SA-t pedig egyenesen a homoszexualitás melegágyának tartották, a hosszú kések éjszakája után megváltozott a helyzet. 1936-ban Himmler felállította a Homoszexualitás- és Abortuszellenes Birodalmi Főhivatalt, a meleg férfiakat a német vér megrontójának bélyegezték, és a Gestapo melegbárokban tartott razziák és lakossági bejelentések révén elkezdte nyilvántartásba venni a homoszexuálisokat.
A táborokba zárt meleg férfiaknak rózsaszín háromszöget, a leszbikusoknak az antiszociális hajlamot jelző fekete háromszöget kellett viselniük. Az internáltak nagyobb része meghalt, részben annak köszönhetően, hogy nemcsak az őreik, hanem a fogolytársaik is kegyetlenül bántak velük. Egy kis részüket bírósági utasításra kasztrálták. Egyeseket megkínoztak vagy hormonkísérletekhez használtak.

Összességében a holokauszt a melegeknek csak egy töredékét érintette, nekik azonban más, a nácik által üldözött csoportokkal szemben a háború vége sem mindig nyújtott menekülést. Sokukat továbbra is börtönben tartották a nácik által hozott homoszexualitás-ellenes törvény alapján, amit csak az 1960-as évek végén töröltek el. A német kormány hivatalosan csak 2002-ben kért bocsánatot a meleg közösségtől.

Fogyatékosok

1939-től Németországban több százezer testi vagy szellemi fogyatékossággal élő embert öltek meg szisztematikusan, az ezen emberek összegyűjtésére szakosodott speciális „kórházakban”. Később a családok kötelesek voltak értelmi fogyatékos vagy testi fogyatékossággal élő hozzátartozóikat ilyen kórházakba helyezni.

A holokauszttagadás

Többen vitatják a holokauszt kapcsán folyó kutatások eredményeit. A hivatalosnak tekinthető, a történészek túlnyomó része által elfogadott adatokat a holokauszttagadók és a holokausztrevizionisták egyaránt megkérdőjelezik.
Holokauszttagadók szerint a holokauszt nem következett be, avagy nem szervezetten. A holokauszt-revizionisták elfogadják ugyan a zsidó népirtás tényét, de szerintük hatmilliónál lényegesen kevesebb zsidót öltek meg a nemzetiszocialisták. Több alternatív vélekedés is létezik, miszerint a náci vezetés tudta nélkül történt a zsidók kiirtása, avagy nem voltak tömeggyilkosságok a koncentrációs táborokban. Mivel a holokauszt a történészek szerint az egyik legjobban dokumentált jelenkori történelmi esemény, a holokauszttagadók álláspontját nem tekintik hitelt érdemlőnek. A holokauszttagadás nyilvános pártolása bűncselekménynek minősül számos országban, beleértve Ausztriát,  Belgiumot, Csehországot, Franciaországot, Izraelt,  Lengyelországot, Litvániát,  Németországot,  Olaszországot, Romániát, Svájcot, és Magyarországot is.


Narratív filmek

1946 - The Stranger (Az óra körbejár; Orson Welles)
1948 - Ostatni etap (Az utolsó állomás; Wanda Jakubowska)
1948 - The Search (Fred Zinnemann)

1950 - Daleká cesta (Hosszú utazás; Alfréd Radok)
1951 - Unzere Kinder (Our children; Natan Gross/Shaul Goskind)
1953 - The Juggler (Edward Dmytryk)
1959 - Sterne (Stars; Konrad Wolf)
1959 - The Diary of Anne Frank (Anna Frank naplója; George Stevens)

1960 - Exodus (Otto Preminger)
1960 - Deveti krug (A kilencedik kör; France Stiglic)
1961 - Kapó (A kápó; Gillo Pontecorvo)
1961 - Judgment at Nuremberg (Ítélet Nürnbergben; Stanley Kramer)
1961 - Samson (Sámson; Andrzej Wajda)
1962 - Romei, Julie a tma (Rómeó, Júlia és a sötétség; Jiri Weiss)
1963 - Pasazerka (Egy nő a hajón; Andrzej Munk)
1963 - Nackt unter Wölfen (Farkasok közt védtelen; Frank Beyer)
1964 - The Pawnbroker (A zálogos; Sidney Lumet)
1964 - Demanty noci (Az éjszaka gyémántjai; Jan Nemec)
1965 - Obchod na korze (Üzlet a korzón; Jan Kadar)
1965 - Chronik eines Mordes (Chronicle of a Murder; Joachim Hasler)

1970 - Il Giardino dei Finzi-Contini (Finzi-Continiék kertje; Vittorio De Sica)
1970 - The Only Way (Bent Christensen)
1972 - Cabaret (Kabaré; Bob Fosse)
1973 - Semnadtsat mgnoveniy vesny (A tavasz 17 pillanata; Tatiana Lioznova)
1974 - Ilsa, She-Wolf of the SS (Don Edmonds)
1974 - The Odessa File (Odessa ügyirat; Ronald Neame)
1975 - Jacob, der Lügner (Hazudós Jakab; Frank Beyer)
1975 - The Hiding Place (James F. Collier)
1975 - Pasqualino Settebellezze (Seven Beauties; Lina Wertmüller)
1975 - The Man in the Glass Booth (Ember az üvegkalitkában; Arthur Hiller)
1976 - Marathon Man (Maraton életre-halálra; John Schlesinger)
1977 - Crvena zemlja (Véres föld; Branimir Tori Jankovic)
1977 - Aus einem deutschen Leben (From a German Life; Theodor Kotulla)
1977 - Reinhard Heydrich - Manager des Terrors (Heinz Schirk)
1978 - Holocaust (Marvin J. Chomsky)
1979 - The House on Garibaldi Street (Ház a Garibaldi utcában; Peter Collinson)

1980 - Okupacija u 26 slika (Árnyak Dubrovnik felett; Lordan Zafranovic)
1981 - Das Letzte Loch (Az utolsó kráter; Herbert Achternbusch)
1982 - Sophie's Choice (Sophie választása; Alan J. Pakula)
1982 - The Wall (Robert Markowitz)
1983 - Jób lázadása (Kabay Barna)
1983 - Au nom de tous les miens (Robert Enrico)
1983 - The Scarlet and the Black (Bíbor és fekete; Jerry London)
1983 - To be or not to be (Lenni vagy nem lenni; Alan Johnson)
1984 - Eine blaßblaue Frauenschrift ( A Woman's Pale Blue Handwriting; Axel Corti)
1984 - Forbidden (Az utolsó zsidó Berlinben; Anthony Page)
1985 - Idi i smotri (Jöjj, és láss!; Elem Klimov)
1985 - Novembermond (Alexandra von Grote)
1985 - Wallenberg: A Hero's Story (Wallenberg: Egy hős története; Lamont Johnson)
1987 - Escape from Sobibor (Szökés Sobiborból; Jack Gold)
1987 - Au revoir, les enfants (Louis Malle)
1988 - I skrzypce przestaly grac (And the Violins Stopped Playing; Alexander Ramati)
1989 - Enemies, a Love Story (Ellenségek, Szerelmi Történet; Paul Mazursky)
1989 - Kornblumenblau (Leszek Wosiewicz)
1989 - Pursuit (A sors csapdája; Ian Sharp)
1989 - Music Box (Costa-Gavras)
1989 - Otche nash (Our father; Boris Yermolayev)
1989 - Triumph ot the Spirit (A pokol bajnoka; Robert M. Young)

1990 - Abrahams Gold (Jörg Graser)
1990 - Europa Europa (Európa, Európa; Agnieszka Holland)
1990 - Korczak (Andrzej Wajda)
1990 - God afton, Herr Wallenberg - En Passionshistoria fran verkligheten (Good Evening, Mr. Wallenberg; Kjell Grede)
1991 - Jeszcze tylko ten las (Just Beyond That Forest; Jan Lomnicki)
1991 - Nifradnu Kach (Jorge Gurvich)
1991 - Poslední motyl (Az utolsó pillangó; Karel Kachyna)
1991 - The Quarrel (A vita; Eli Cohen)
1992 - Prague (Prága; Ian Sellar)
1992 - Alan and Naomi ( Sterling Van Wagenen)
1993 - Jona che visse nella balena (Jónás, aki a cethal gyomrában élt; Roberto Faenza)
1993 - Schindler's List (Schindler listája; Steven Spielberg)
1995 - And Many Happy Returns (Owen Shapiro)
1995 - Les misérables (Nyomorultak; Claude Lelouch)
1995 - Anne no nikki (Akinori Nagaoka)
1995 - Mutters Courage (Mama kurázsija; Michael Verhoeven)
1995 - Wielki tydzien (Nagyhét; Andrzej Wajda)
1996 - Voices if the Children (Zuzana Justman)
1996 - The empty mirror (Barry J. Hershey)
1996 - From hell to hell (Dmitri Astrakhan)
1996 - Tha man who captured Eichmann (William A. Graham)
1996 - Mother Night (Éj anyánk; Keith Gordon)
1996 - The substance of fire (A tűz melege; Daniel J. Sullivan)
1996 - Warsaw Story (Amir Mann)
1997 - Bent (Sean Mathias)
1997 - Punch Me in the Stomach (Francine Zuckerman)
1997 - Shanim Trufot (Ilana Tsur)
1997 - La Tregua (A fegyverszünet; Francesco Rosi)
1997 - Visas and Virtue /short/ (Chris Tashima)
1997 - La Vita é bella (Az élet szép; Roberto Benigni)
1997 - The island on Bird Street (Soren Kragh-Jacobsen)
1998 - Apt pupil (Stephen King: Az eminens; Bryan Singer)
1998 - Left Luggage (A törvény terhe; Jeroen Krabbé)
1998 - Pola's March (Jonathan Gruber)
1998 - Trian of Life/Train de vie (Radu Mihaileanu)
1999 - Nichts als die Wahrheit (Mengele - Az igazság nyomában;  Roland Suso Richter)
1999 - The Devil's Arithmetic (Az ördög számtana; Donna Deitch)
1999 - Gloomy Sunday - Ein Lied von Liebe und Tod (Szomorú vasárnap; Rolf Schübel)
1999 - Jakob the Lair (Peter Kassovitz)
1999 - The March (Abraham Ravett)
1999 - A napfény íze (Szabó István)

2000 - David Proshker (Larry Eisenberg)
2000 - Musíme si pomáhat (Élet mindenáron; Jan Hrebejk)
2000 - Pramen zivota (The spring of life; Milan Cieslar)
2000 - Shadows /short/ (Mitchell S. Levine)
2000 - Sugihara: Conspiracy of Kindness (Robert Kirk)
2001 - The grey zone (A szürke zóna; Tim Blake Nelson)
2001 - Hirgendwo in Afrika (Nowhere in Africa; Caroline Link)
2002 - Amen (Costa-Gavras)
2002 - Perlasca, un eroe italiano (Alberto Negrin)
2002 - The Pianist (A zongorista; Roman Polanski)
2003 - A rózsa énekei (Szilágyi Andor)
2003 - La finestra de fronte (Facing Windows; Ferzan Özpetek)
2003 - The singing forest (Jorge Ameer)
2003 - Out of the Ashes (Porrá zúzott álmok; Joseph Sargent)
2004 - Der neunte Tag (A kilencedik nap; Volker Schlöndorff)
2004 - Der Untergang (A bukás - Hitler utolsó napjai; Oliver Hirschbiegel)
2005 - 2 oder 3 Dinge, die ich von ihm weiß (Malte Ludin)
2005 - Ninas resa (Nyina utazása; Lena Einhorn)
2005 - Everything is illuminated (Minden vilángol; Liev Schreiber)
2005 - Sophie Scholl - Die Letzten Tage (Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel; Marc Rothemund)
2005 - Sorstalanság (Koltai Lajos)
2005 - Un amour a taire (Egy szerelem amit titkolni kell; Christian Faure)
2005 - Nicht alle waren Moerder (Not all were murderers; Jo Baier)
2006 - The Black Book (Paul Verhoeven)
2006 - Der Letzte Zug (The last train; Joseph Vilsmaire/Dana Vávrová)
2006 - Ghetto (Gettó; Audrius Juzenas)
2007 - Die Fälscher (Pénzhamisítók; Stefan Ruzowitzky)
2008 - God on Trial (Isten a vádlottak padján; Andy DeEmmony)
2008 - The Boy in the Striped Pyjamas (A csíkos pizsamás fiú; Mark Herman)
2008 - Defiance (Ellenállók; Edward Zwick)
2008 - The Reader (A felolvasó; Stephen Daldry)
2008 - Good (Vincente Amorim)
2010 - Esther's Diary (Mariusz Kotowski)
2010 - Sarah's Key (Gilles Paquet-Brenner)

Dokumentum filmek

1945 - Death Mills (Billy Wilder)
1945 - Nazi Concentration Camps (George Stevens)
1945 - The Nazi Plan (George Stevens)
1946 - Seeds of Destiny (David Miller)

1955 - Nuit et Brouillard (Sötétség és köd; Alain Resnais)

1965 - Obyknovennyy fashizm (Hétköznapi fasizmus; Mikhail Romm)
1967 - Memorandum (Donald Brittain & John Spotton)
1968 - The Rise and Fall of the Third Reich (Jack Kaufman)
1969 - Le Chagrin et la pitié (The sorrow and the Pity; Marcel Ophüls)

1975 - Ha-Makah Hashmonim V'Echad (The 81st Blow; David Bergman, Jacques Ehrlich and Haim Gouri)
1976 - The Memory of Justice (Marcel Ophüls)

1981 - Der Gelbe Stern (The Yellow Star; Dieter Hildebrandt)
1982 - Genocide (Arnold Schwartzman)
1982 - Who Shall Live and Who Shall Die (Laurence Jarvik)
1983 - Schindler: The Documentary /tv/ (Jon Blair)
1983 - A Generation Apart (Jack Fisher)
1984 - Kaddish (Steve Brand)
1985 - Die Befreiung von Auschwitz (Liberation of Aischwitz 1945; Irmgard von zur Mühlen)
1985 - Shoah (Claude Lanzmann)
1985 - The Ties That Bind (Su Friedrich)
1986 - Partisans of Vilna (Joshua Waletzky)
1988 - Hotel Terminus (Hotel terminus: The Life and Times of Klaus Barbie; Marcel Ophüls)
1989 - B'Glal Hamilhamah Hahi (Because of That War; Orna Ben-Dor Niv)
1989 - Lodz Ghetto (Alan Adelson & Kate Taverna)
1989 - The Architecture of Doom (Peter Cohen)

1990 - C.A.N.D.L.E.S.: The Story of the Mengele Twins /tv/ (Gordon J. Murray)
1991 - Purple Triangles (Martin Smith)
1992 - Miejsce urodzenia (Birtplace; PaweŁ Łozinski)
1994 - Balagan (Andres Veil)
1994 - Choosing One's Way: Resistance in Auschwitz/Birkenau (Ted kay & Allen Secher)
1994 - The Holocaust: In Memory of Millions /tv/ (Brian Blake)
1994 - La memorial del agua (Memory of Water; Héctor Fáver)
1995 - Anne Frank Remembered /tv/ (Anna Frank emlékezete; Jon Blair)
1995 - One Survivor Remembers /tv/ (Kary Antholis)
1996 - My knees Were Jumping: Remembering the Kinderstransports (Melissa Hacker)
1996 - Nuremberg (Nürnberg; Stephen Trombley)
1996 - Survivors of the Holocaust (Allan Holzman)
1996 - Tha Nazis: A Warning from History (Laurence Rees & Tilman Remme)
1997 - Grüningers fall (Richard Dindo)
1997 - In the Shadow of the Reich: nazi Medicine (John Michalczyk)
1997 - The Long Way Home (Mark Jonathan Harris)
1997 - The Lost Children of Berlin (Elizabeth McIntyre)
1997 - The Trial of Adolf Eichmann
1997 - Dies tage in Terezin (Those Days in Terezin; Sibylle Schönemann)
1998 - Fotoamator (Photographer; Dariusz Jablonski)
1998 - The last Days (Az utolsó napok; James Moll)
1998 - A Latter Without Words (Lisa Lewenz)
1999 - Un vivant qui passe (Egy élő, aki távozik; Claude Lanzmann)
1999 - The Children of Chambannes (Lisa Gossels)
1999 - Children of the night (Jolanta Dylewska)
1999 - Martin (Ra'ana Alexandrowicz)
1999 - Mr. Death: The Rise and Fall of Fred A. Leuchter Jr. (Errol Morris)
1999 - Tak for Alt: Survival of a Human Spirit (Laura Bialis & Broderick Fox & sarah Levy)
1999 - Un spécialiste, portrait d'un criminel moderne (Eyal Sivan)

2000 - Auschwitz: The Final Witnesses (Sheldon Lazarus)
2000 - Fighter (Amir Bar-Lev)
2000 - Some Who Lived (Akik éltek; Luis Puenzo)
2000 - The Holocaust in Trial (Leslie Woodhead)
2000 - Into the Arms of Strangers: Stories of the Kindertransport (Idegenek karjaiban; Mark Jonathan Harris)
2000 - Paragraph 175 (Rob Epstein & Jeffrey Friedman)
2000 - Reshimat Ahava (David Fisher)
2001 - Sobibor, 14 octobre 1943, 16 heures (Claude Lanzmann)
2002 - Illusion
2002 - Last Dance (Mirra Bank)
2002 - Pamietam (Andrzej Wajda)
2002 - A holokauszt szemei (Szász János)
2002 - Prisoner of Paradise (Malcolm Clarke & Stuart Sender)
2002 - Sidbina mi nije dala da odem (Fate did not let me go; Dominik Sedlar & Jakov Sedlar)
2002 - Undying Love (Halhatatlan szerelem; Helene Klodawsky)
2002 - Children from the Abyss (Gyermekek a mélyből; Pavel Chukhraj)
2003 - Berga: Soldiers of Another War(Charles Guggenheim)
2003 - Den Danske Losning (The Danish Solution: The Rescue of the Jews in Denmark; Karen Cantor & Camilla Kjaerulff)
2004 - Against the Odds (Jedrzej Jonasz)
2004 - Imaginary Witness: Hollywood and the Holocaust (Képzelt szemtanú - Hollywood és a holokauszt; Daniel Anker)
2004 - Paper Clips (Elliot Berlin & Joe Fab)
2004 - Auschwitz: The Nazis and the "Final Solution" (Dominic Sutherland)
2006 - Borrowing Time (Robert Allan Black)
2006 - Journey to Justice (Steve Palackdharry)
2006 - Knocking (Joel Engardio & Tom Shepard)
2006 - La Strada di Levi ( Davide Ferrario)
2011 - In Darkness (A város alatt; Agnieszka Holland)
« Utoljára szerkesztve: December 13, 2016, 13:26 írta halabar »

Nem elérhető trans

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 237
  • -Kapott: 81
  • Hozzászólások: 53
  • Nem: Férfi
    • E-mail
Re:Holokauszt
« Válasz #1 Dátum: Május 23, 2016, 22:45 »
« Utoljára szerkesztve: Május 23, 2016, 22:50 írta trans »

Nem elérhető monty55

  • anyagbeszerző
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 1934
  • -Kapott: 4361
  • Hozzászólások: 1171
Re:Holokauszt
« Válasz #2 Dátum: Május 24, 2016, 08:35 »
Playing for Time 1980, Vanessa Redgrave-el a főszerepben.
Sajnos, csak román vagy spanyol felirat lenne hozzá.
http://www.imdb.com/title/tt0081344/
« Utoljára szerkesztve: Május 24, 2016, 10:03 írta monty55 »
"Újratöltést nem mindig tudok garantálni. Magánüzenetben kérdezzetek a feltöltéseimről."