2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)

[rettentó]

Ezt rettentonek uzenem, mert csak most jutott eszembe es nem akarok ketszer kommentelni: nekem a Bride of Frankenstein az abszolut 10-es (de lehet, hogy 10+n), azt is most neztuk ujra (ezuttal a nyolcesfel evessel); mindig megdobbent, mennyire mai film majdnem minden tekintetben.

Egyetértek, vitathatatlan.

[identi]

Identi: ugy latom, nem volt egy "nehez" film - szinte mind a harman ugyanazt irtuk rola, gyakran szo szerint is.

Direkt nem olvastam el a hozzászólásaitokat, csak miután megírtam a mondandómat, kissé meg is lepődtem , mennyire egyformán látjuk a filmet.  Szinte mindenben egyetértek a véleményetekkel.

Technikailag nézve az erdélyi jelenetek a film legjobban sikerült részei: a suhanó "menyasszonyok", a kastély ódon falai, alagsora, lépcsői, a Borgó-hágó ködös vidéke. Aztán Londonba érkezünk, és innentől nehéz visszahozni azt az atmoszférát.

Teljesen igazad van, nehéz megérteni, hogy lehetnek egy film minőségében ilyen hullámvölgyek. Ugyanaz az ember rendezi elejétől a végéig, mégis vannak jó részek és rossz részek. Egy rövid, pár nap, vagy hét alatt készült műnél ez megbocsáthatóbb lenne, na de ha hónapokig készítik? Ez nem a Barátok közt, hogy minden hétköznapra le kell gyártani egy új részt, ez elvileg egyszeri és megismételhetetlen.

Egyebkent majdnem minden a szo szerinti penzhiannyal magyarazhato, igen-igen megvagtak a koltsegvetest.

Talán ezzel vitatkoznék kicsit, a pénzt főleg a helyszínek, díszletek, és a sok szereplő vitte volna el, de nem ezeket hiányolom a filmből, hanem a megfelelő képeket, vágásokat, történetmenetet, ugyanennyi pénzt felhasználva is jóval több lehetőség maradt kiaknázatlanul. Az Avatart megnézve is főleg ezért fájt a szívem, hogy ott volt az a fantasztikus technika, lehetőség egy talán soha nem látott látványvilágra, és az egészet kificamították sablonos megoldásokkal, a rendező nem nőtt fel a lehetőséghez.

(értsd: öves tatu, leánykori nevén armadillo)

látom, a tatut azért más is kiszúrta magának 
azon gondolkoztam, milyen állat illene egy vámpírhoz attribútumként a szokásos denevéren és farkason kívül.. talán egy szénfekete ló (de jó képeket lehetett volna készíteni a fejéről az erdélyi részben...) vagy fekete macska???

[oldfan]

Nehéz hozzátenni valami újat a már leírtakhoz. Kétségkívül az erdélyi rész az igazi erőssége a mozinak.
A fényképezés máig hatásos. Lugosi anakronisztikus játékstílusa ebben a környezetben pont erősítette a hatást. A kivárásai, minden gesztusa azt mutatja, pontosan tudta, mit csinál. Nem csoda, hogy stílust teremtett a gróf figurájának kidolgozásával.
A válság a filmnek jól betett, de neki aranybánya volt a moziban. A megnyerő, de veszélyes idegen pont beleillett a kor gondolkozásmódjába. Sok amerikainak adta azt, amit látni akartak. Csoda, hogy imádták érte? Ne feledjük, az elzárkózás hívei meg a 2. V.H. elején is jelentős számban léteztek, nem hogy 1931-ben. A félelmeik igazolására tökéletes ez a mozi.
Nekem úgy tűnt, hogy Béla bácsi azért zseniális itt, mert egyszerre pokolian komolyan csinálja a dolgát, de ugyanakkor képes rejtetten parodizálni. (Mármint önmagát és a grófot is.)De azt hiszem, ezt csak az európaiak képesek észrevenni, az amik "hótt komolyan vették."
Volt egy régi verzióm, de ez sokkal jobb képileg. Most, hogy újranéztem, jöttem rá, mennyire támaszkodott az eredeti mozira a Lawrence Olivier fémjelezte 1979-es angol változat. (Megéri megnézni azt is.) A film vége pedig (kriptajelenet) a Mario Bava féle Black Sunday-ban érhető tetten, ami szintén a műfaj klasszikusa. Tehát a mozit,  az egyenetlenségei dacára, maradandónak ítélték a szakmabeliek.
A mellékelt magyar felirat stílusos, de sok benne az elgépelés, meg néhol mellényúlás is tetten érhető. Muszáj lesz ehhez a klasszikushoz rendbe tenni.

[rettentó]

"A válság a filmnek jól betett, de neki aranybánya volt a moziban. "

Anyagilag nem annyira jött be, bár ez volt a legmagasabb gázsija filmszerepért, 500 dollár hetente, azaz összesen 3500. 1932-ben pedig Lugosi máris "csődöt jelentett". Utána mindent elvállalt aprópénzért, mint tudjuk, meg színházzal turnézott Drakula szerepében, a felesége pedig dolgozni kezdett, így tudtak a felszínen maradni. Takarékoskodni szégyellt, kellettek a jó ruhák, a szivarok, a hajnalig tartó mulatozások a magyar étteremben cigányzenével. És nem tudta menedzselni magát, várta, hogy majd felkérik, pedig már akkor is idősebb volt, amikor a Drakulát játszotta. Pl. ritkán tűnt fel partikon, ami fontos lett volna, legalábbis látták volna, hogy életben van...

A tatukkal és az oposszumokkal kapcsolatban:
Ezek a cenzúra miatt helyettesítik a patkányokat. Majd felteszem a spanyol nyelvű, latin-amerikai piacra készült verziót, amiben van patkány, összesen 1 db  Ugyanígy a direktben bemutatott gyilkosság is ki volt zárva a Hays-kódex alapján. Valaki fejtse viszont már meg, hogy az a kis koporsóból kimászó méh mit szimbolizál!? 

A spanyol nyelvű verziót nem tudom, ismeritek-e, ha nem, majd nézzétek meg. Gyengébbek a színészek, Drakula végig úgy vicsorog, mint Dwight Frye (Renfield), de sokszor életszerűbb, hogy azt ne mondjam, szenvedélyesebb a játékuk, és vannak apróbb különbségek is. És igen, ott is van magyar jelenet, más szöveggel!
Akkoriban még nem volt szinkron, tehát azt csinálták, hogy kétszer forgatták le a nagyobb filmeket, ez pedig csodával határos módon fenn is maradt. Miután az angol verzió stábja végzett, esténként kezdett a spanyol verzió stábja, akik kicsit bele is leshettek az előző forgatásba, és másképp csináltak pár dolgot. A londoni jeleneteket én ott erősebbnek érzem.
Még fel szeretném tölteni a The Black Catet is 1934-ből, az végig Magyarországon játszódik. Ez a Magyarország sem konkrét földrajzi hely, akárcsak a Drakulában Erdély, de ebben a filmben Lugosi is megszólal magyarul. És a Scared to Deathben is (Halálos rémület). Csak feliratot keresek, fordítok hozzájuk.

identi: a fekete lovak a Hammer Drakula filmjeiben vágtatnak az erdőben a koporsóval a halottaskocsiban (a gróf közlekedési eszköze) mint a veszett fene!  (ld. az 1958-as verziót, és azt hiszem a Dracula, Prince of Darknesst) Tegnap viszont hosszú idő után belenéztem a Nosferatuba (1922), ő pedig kénytelen maga cipelni a hóna alatt a koporsót, mekkora lúzer!  Renfield persze nem ér rá, hiszen a diliházba zárták.

oldfan: Üdvözlünk a klubban! Tarts velünk a következő körben is!

[rettentó]

http://kilencesterv.com/index.php?topic=6408.0

Ha még nem láttátok volna. Már a képek is nagyon érdekesek, pl. Lugosi összes amerikai háza.

A főcímzene, a Hattyúk tava nem éppen horrorfilmbe illik, de nekem mindig segít "bevonódni" a filmbe, olyan, mintha valaki azt suttogná: "Most pedig elmondok egy régi, sötét és szomorú mesét"

[oldfan]

"A válság a filmnek jól betett, de neki aranybánya volt a moziban.
Anyagilag nem annyira jött be, bár ez volt a legmagasabb gázsija filmszerepért..."
Nem anyagilag értettem, hanem úgy, hogy az amerikai, idegenektől idegenkedő légkör(  ) neki megkönnyítette azt, hogy sikeres Drakula legyen. Az anyagi gondjairól tudtam. Szomorú, mint ahogy Béla bácsinak elkeserítő volt a beskatulyázás. Az amerikai életforma, a "színész eladás" nem volt az ő világa.
Filmklub: Nem ígérek semmit, de azt betartom....