A A A A
A A A A
Szerző Téma: 2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)  (Megtekintve 2995 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Zsoca

  • Moderator
  • hiperaktív
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 109
  • -Kapott: 136
  • Hozzászólások: 208
  • Nem: Férfi
  • Káosz professzor
    • E-mail
2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Dátum: Október 01, 2010, 21:37 »
Október 31-én záródó topic, jöjjenek a vélemények!
Megtalálható itt: http://kilencesterv.com/index.php?topic=187
« Utoljára szerkesztve: Október 01, 2010, 21:39 írta Zsoca »
Egyszerűbb letöltést? KATT IDE

"Nem vagyok korszakalkotó, a korszak alkot engem"

Nem elérhető rettentó

  • forgatókönyvíró
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 3037
  • -Kapott: 2133
  • Hozzászólások: 1267
  • Nem: Férfi
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #1 Dátum: Október 26, 2010, 07:40 »
Na, megint én kezdem  :)
Most néztem meg harmadszor a filmet (ha az audiokommentáros korábbi alkalmat is beleszámíthatom), és jobban tetszett, mint valaha.
Gyakran Tod Browning szemére vetik a szakirodalomban, hogy a film túl statikus, különösen a vele egy időben bemutatott Frankensteinnel szemben. Most rájöttem, hogy ez nem olyan nagy baj, bár nem is válik a film javára. Nagy mértékben annak köszönhető, hogy a kész, bemutatott és sikeres színdarabra építetkeztek, nem vállalták a levél- és naplórészletekből, újságkivágásokból álló regény újra-dramatizálását.
Van egy jelenet, ahol a hasonló korai rémfilmektől eltérően a színészi játék és a párbeszéd igazán figyelemreméltó. Amikor Lucy után Mina is a gróf hálójába kerül, együtt van az összes fontosabb szereplő, és megjelenik Drakula is. Ekkor üti ki Van Helsing kezéből a tükrös dobozt. Jól felépített drámai dialógust látunk, kár, hogy a színpadi verzióval ellentétben nem egy nagy tükröt tört össze Lugosi. Én úgy látom, hogy az ilyen apróságokon múlt a film sokat hiányolt mozgalmassága.
Technikailag nézve az erdélyi jelenetek a film legjobban sikerült részei: a suhanó "menyasszonyok", a kastély ódon falai, alagsora, lépcsői, a Borgó-hágó ködös vidéke. Aztán Londonba érkezünk, és innentől nehéz visszahozni azt az atmoszférát.
A londoni díszletek teljesen kihasználatlanok: a Carfax-apátságban eltöltött 4-5 perc akár 15 perces hajszává nyúlhatott volna a közeledő napfelkeltével és a minden hájjal megkent vámpírral, de nem.
A mi Bélánk játékideje eleve kicsit kevésnek tűnik, többet szeretnénk belőle, de ügyesen adagolják az élményt.
Ha az akcentustól el is tekintünk, hanghordozása, széles gesztusai már akkor is egy másik kort idéztek, a 19. századi színházét. Mégis: a vele készült és fennmaradt filmek közül ebből sejthetjük meg igazán, hogy nem akármilyen színész volt.
Tudott bejönni, kimenni, megfordulni, tudta, hova tegye a kezét (nézzük csak meg a fent említett jelenetet). Későbbi filmjeiben sajnos nemigen volt már ezekre szükség, nem építettek rájuk. Pedig tanult manírjait jól el is tudta rejteni, pl. Igorként két későbbi Frankenstein-filmben, ahol lazán le is játsza Karloffot a vászonról. A szemével.
Megint pontoznék: 10-ből 8, Béla miatt. De ha Drakula-film, akkor a Nosferatu Murnautól és az 1958-as Hammer-verzió a 10 pontos nálam.
« Utoljára szerkesztve: Október 27, 2010, 12:55 írta rettentó »
Az újratöltéseket üzenetben kérjétek tőlem. Köszi!

Nem elérhető alchemykeith

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 161
  • -Kapott: 37
  • Hozzászólások: 62
  • Nem: Nő
    • Kinga
    • E-mail
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #2 Dátum: Október 26, 2010, 21:05 »
Ó, a Drakula... a filmről lehetetlen nem elnézően és megbocsátóan írni. Nem csak Blaskó (a.k.a. Lugosi) Béla miatt, hanem azért is, mert ebben a moziban hangzanak el a valószínűleg leghíresebb filmes magyar mondatok. És éppen az első percekben, abban a részben, amiért érdemes belevágni az 1931-ben készült Drakulába.

Mert minimum három oka van annak, hogy a film élvezhető, a kétségtelenül jelenlevő botlások és hiányosságok sorozata ellenére, és az első pontosan a Kárpátok között játszódó, a klasszikus német expresszionizmusra hajazó nyitó jelenetsor és a Drakula-kastély képei. Ezek a hátborzongató, szinte tapinthatóan sötét tónus és hangvétel minden nézőben örökre megmarad, aki csak egyszer is látta a filmet. Igazából a mozi többi részéből (ami pedig a tulajdonképpeni fővonalat alkotná) nem sokra emlékszünk (érthető módon), de ki tudná feledni azokat a borzongató pillanatokat, amikor Lugosi megjelenik az omladozó kastély pókhálókkal és patkányokkal (értsd: öves tatu, leánykori nevén armadillo) belakott lépcsőjén: „Áj em... drakjula. (hosszú hatásszünet) Áj bid jú velkam.”

És már ott is vagyunk a második oknál, amiért imádjuk a mozit: Lugosi maga. Az ő szerepértelmezése örökre megpecsételte a vámpírok lényegi voltát mind az irodalomban, mind pedig a filmvásznon. Elegáns, nyájas, kedélyeskedő, szívélyesnek látszó, de egyértelműen parancsoló stílusa, és a még nem angol anyanyelvűeknek is nyilvánvalóan bizarr és idegen kádenciája (hanghordozása, hanglejtése), a köpönyeg, az estélyi szmoking, a nagykereszt a nyakban évtizedekre meghatározza az “igazi”, az időtlenséget magukban hordozó vámpírok archetípusát. Ő hozza a figurába azt a szexuális ragadozó attitűdöt is, a csábító viselkedést, amelyet később oly sokan a vámpírlét egyik legfontosabb és legjellemzőbb tulajdonságanak tartanak (hogy mást ne említsek: Herzog 79-ben és Coppola 92-ben éppen ezt a vonalat – is -  erősítette a Drakula-képen). A Van Helsing és Drakula közötti erotikus fölhangoknak, amelyek szintén Lugosi jelenléte miatt kapnak ilyen töltést, van valami elképesztően modern (freudi) kicsengése. (Máig rejtély előttem, hogy néhány jelenet hogy ment át az akkori cenzúrán – a teljesen nyilvánvaló szexuális izgalom ábrázolása például, amikor a nők tejfehér nyakát… ööö… fixírozza – satöbbi -  szinte visszafoghatatlan vágyakozással, meg ugye, a három feleség, és így tovább.) Lugosi szerepjátszása letompított és melodramatikus egyszerre, és éppen ez a látszólag élettelen, közömbös modor teszi utolérhetetlenül hipnotikussá és igézővé (“… Kastélyok! Drakula! Erdély!” – sóhajt föl nedves bugyival Lucy a Drakulával való első találkozás után.)

A harmadik ok, ami igen emlékezetessé teszi a Drakulát, az operatőr és a díszlettervező munkája. Freund, az operatőr egyszerűen kihagyhatatlan a szuperlatívuszokat kapók sorából. Nem csak a nyitó jelenetek sötét és fenyegető expresszionista képei miatt, hanem zseniális kis “találmányai” miatt is, amik alapvetően hozzájárulnak Lugosi-Drakula vészjósló jelenlétéhez (például az, hogy apró fénypontokat irányít Lugosi szemébe, hogy azok még áthatóbbnak, még túlvilágibbnak, még fenyegetőbbnek látszanak; amikor Lugosi, mint kocsis egy igen hirtelen vágással rámered Renfield-re, én kivétel nélkül, mindig rémülten fölugrok a székből, pedig láttam már a filmet egy jó párszor). A díszlettervezők (Hoffman/Hall) munkájának tökéletessége nem is kíván további (verbalis) bizonyítékot: a kastélytól kezdve a londoni őrültek házáig tökéletes gótikus horrorkörnyezetet teremt.

Ahogy céloztam rá, a film egésze igen egyenetlen, és a második rész (nagyjából a fővonal, a hajóúttal kezdve) majdnem feledhető (lenne, ha Lugosi nem érné meg azt a maradék bő egy órácskát). Avítt, túlbeszélős, színpadszerűen lassú szalondrámává alakul a kezdeti horrorfilm – ami nem tesz jót a renoméjának. A “horrorokról” véget nem érő, udvarias párbeszédeket vagy fölolvasásokat folytatnak (az éles szemű néző még azt is észreveszi, hogy jórészt a stúdió mikrofonja köré gyűlve), ahelyett, hogy sokkal rövidebben, ámde sokkal hatásosabban bemutatnák azokat egy-egy jelenettel legalább. De a legnagyobb probléma a folyamatossággal van: a filmforgatás a nagy világválság okozta krach kellős közepére esett, és emiatt súlyosan visszavágták a mozi költségvetését. Következésképpen számtalan jelenetet vagy egyszerűen kihagytak az eredeti forgatókönyvből vagy átírtak “olcsóbbra”,s  így majdhogynem követhetetlen maga a sztori. Hogy csak a legfájóbbakat említsem: soha nem tudjuk meg, mi történt Drakula három nejével (Erdélyben tovább kísértenek?), nem értesülünk Lucy konkrét sorsáról sem (vajon Van Helsing elintézte-e?), és nem derül ki, mi is tulajdonképpen Renfield szerepe Drakula szolgálatában, és miért ragaszkodik ehhez az idiótához az ultraintelligens Drakula (pedig nagyon lényeges motívum a mítoszban: miután a vámpírok nem léphetnek át küszöböt addig, amíg valaki konkrétan beljebb nem invitálja őket, Renfield-re vár ez a feladat, s Drakula így tud példának okáért Mina hálószobájába bemenni).

Mindazonáltal a Drakula máig is élvezhető, nézhető mozi (talán azért, mert eleve nincsenek óriási elvárásaink) – és ezt elsősorban Lugosi Bélának köszönhetjük. Annak a Lugosinak, aki október 20-án lett volna éppen 128 éves. Gyerekkor ez egy vámpír életében.
« Utoljára szerkesztve: Október 27, 2010, 19:49 írta alchemykeith »

Nem elérhető alchemykeith

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 161
  • -Kapott: 37
  • Hozzászólások: 62
  • Nem: Nő
    • Kinga
    • E-mail
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #3 Dátum: Október 26, 2010, 21:13 »
Megint pontoznék: 10-ből 8, Béla miatt.


Nagyjabol ugyanazt irtuk :D A "lassusag" es a diszletek kihasznalatlansaga lenyegeben az anyagi korlatok miatt tortent; az eredeti terv egy igen nagyszabasu, gazdag kiallitasu film lett volna.

Lugosi akcentusa es kadenciaja sztem totalisan hozzajarul a szerep sikerehez, akar szandekos volt, akar nem (az akcentus biztos nem volt szandekos). Azok koze a szerencses veletlenek koze tartozik, amelyek igen jol sultek el. Teljesen egyetertek azzal, amit Lugosi szineszi kepessegeirol irsz. Abszolut tudatos a szerepformalasa, ez nyilvanvalo.

Nem elérhető rettentó

  • forgatókönyvíró
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 3037
  • -Kapott: 2133
  • Hozzászólások: 1267
  • Nem: Férfi
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #4 Dátum: Október 27, 2010, 08:17 »
Nagyon jó dolgokra mutattál rá. Hadd idézgessek!

Idézet
Igazából a mozi többi részéből (ami pedig a tulajdonképpeni fővonalat alkotná) nem sokra emlékszünk (érthető módon)


Ez teljesen így van, azért is néztem újra, mert fogalmam nem volt, pontosan mi is történik később.

Idézet
“… Kastélyok! Drakula! Erdély!” – sóhajt föl nedves bugyival Lucy a Drakulával való első találkozás után.

 :)
Még egy jó jelenet a londoniak közül...

Idézet
majdhogynem követhetetlen maga a sztori

Mindenesetre többször meg kell nézni, vagy bele kell lesni előtte a wikipediába. Sok a szereplő, a regény Harkerét Renfieldre cserélték az elején, így neki csak a puszta téblábolás a szerepe. Ráadásul saját szemével látja, hogy Drakulának nincs tükörképe, aztán még kételkedik egy sort ???... Dr. Seward konkrétan semmit nem csinál...
Én főleg olyan vagyok, hogy más, kémek/ellenkémek/álkémek típusú filmeket képtelen vagyok felfogni (pl. Pelikán-ügyirat) :).

Idézet
mi történt Drakula három nejével (Erdélyben tovább kísértenek?)

  ;D
Good point! Ezt csak Bram Stoker tudná megmondani...sajnos még nem sikerült elolvasnom. A regényben ugye "visszaüldözik" Draculát Erdélybe, és ott nyírják ki, talán a három hölggyel együtt (?) Ezt tudja valaki? Még belenézek a neten a regénybe, aztán megmondom, de most a filmről van szó.

Idézet
nem derül ki, mi is tulajdonképpen Renfield szerepe Drakula szolgálatában

Hú, basszus, tényleg! Pedig az ajtónyitogatás fontos munka lenne.

A hajóútról még: rövid, de hatásos jelenet, baljós előjel: mindent elsőprő veszedelem közeleg! Drakulának semmi sem drága, csak úgy mellékesen kinyír mindenkit a hajón. Slasherekbe illő bodycount, amit fel sem fogunk!
« Utoljára szerkesztve: Október 27, 2010, 08:38 írta rettentó »
Az újratöltéseket üzenetben kérjétek tőlem. Köszi!

Nem elérhető alchemykeith

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 161
  • -Kapott: 37
  • Hozzászólások: 62
  • Nem: Nő
    • Kinga
    • E-mail
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #5 Dátum: Október 27, 2010, 09:00 »
En olvastam (anno) a regenyt. Pont az a baja, mint a filmnek is: tul van irva, szamtalan karakter csak folvillan, kidolgozatlanul. Raadasul annyi szereplo van a regenyben, hogy ember legyen a talpan, aki tudja oket kovetni.

De a regeny szerint igen, visszamegy az egesz tarsulat Erdelybe, es Van Helsing szepen kinyirja (vegleg) a harom feleseget, aztan van egy izgalmas lovashajsza, aminek a vegen elkapjak a Drakula koporsojat szallito ciganyokat, Drakulat vegleg hatastalanitjak, de kozben meghal az egyik szereplo a vampiruldozok kozul.

Innentol kezdve mar szinte lehetetlen elmeselni, kivel mi s hogy tortenik, mert a konyvnek szinte alig van koze (marmint a sztori vonalat tekintve) a filmhez. Lassuk csak. Ahogy irod is, eredetileg Harker, Mina volegenye az ingatlanugynok, aki Erdelybe megy a berlet ugyeben, D. bezarja, kiszabadul, es kesobb Europaban (=a kontinensen) bukkan fol. Van Helsing Seward regi tanarja, ezert hivja, amikor kitor Londonban a vampir-veszely. Lucy-nek van egy volegenye, akit Van Helsing kitanit, mit kell csinalni vampirtamadaskor, igy aztan amikor Lucy kiserteni (vagymi) kezd, es gyerekeket tamad meg, a sajat volegenye teszi el lab alol. Mina elmegy megkeresni Harker-t a kontinensre, es a pasi naplojabol derul ki, hogy tulkeppen Drakula a fovampir. Ja, Renfield. Renfield eredetileg Seward orult paciense (aki azert eszik pokokat, meg patkanyokat, hogy a sajat eletet igy hosszabbitsa meg - ne kerdezd a logikat, nem ertem en sem -, aki gyorsan D. rajongova valik, ahogy hall rola, es o segiti at a kuszobokon Mr. D.-t. Ja, azt kihagytam, hogy Minat D. kenyszeriti arra, hogy megigya a veret, igy akarja vampirra valtoztatni, de a vegen megmenekul (marmint Mina), de mar nem emlexem, hogy s mint.

Szoval a lenyeg az, hogy a konyvben legalabb szepen lezarul minden nyitott ajto, elvarrodik minden szal, de aki nem tud ezekrol, meg kevesbe kepes kovetni a filmet. (A hajojelenet is szep hosszu a filmen, es igen, mindenkit lemeszarol D.)

Nem elérhető rettentó

  • forgatókönyvíró
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 3037
  • -Kapott: 2133
  • Hozzászólások: 1267
  • Nem: Férfi
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #6 Dátum: Október 27, 2010, 09:08 »
Idézet
A hajojelenet is szep hosszu a filmen


Mármint a könyvben, nem? Kb. ott hagytam abba az olvasást annak idején. Hát, jó bonyolult, el kell olvasnom. Megyek, megveszem, már kétszer is kiadták a teljes verziót.
« Utoljára szerkesztve: Október 27, 2010, 09:15 írta rettentó »
Az újratöltéseket üzenetben kérjétek tőlem. Köszi!

Nem elérhető alchemykeith

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 161
  • -Kapott: 37
  • Hozzászólások: 62
  • Nem: Nő
    • Kinga
    • E-mail
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #7 Dátum: Október 27, 2010, 09:09 »
Ja, aszem, nekem kell "kivalasztanom" a kovetkezo kivalasztot (kellett volna 20-aig, de elfelejtettem), nekem mindegy, legyen a rettento vagy az identi.

Nem elérhető alchemykeith

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 161
  • -Kapott: 37
  • Hozzászólások: 62
  • Nem: Nő
    • Kinga
    • E-mail
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #8 Dátum: Október 27, 2010, 09:10 »
Gondolatolvaso vagyok :D

Nem elérhető rettentó

  • forgatókönyvíró
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 3037
  • -Kapott: 2133
  • Hozzászólások: 1267
  • Nem: Férfi
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #9 Dátum: Október 27, 2010, 09:11 »
Várjunk kicsit identire, ha van használható ötlete, kíváncsi leszek.
Az újratöltéseket üzenetben kérjétek tőlem. Köszi!

Nem elérhető alchemykeith

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 161
  • -Kapott: 37
  • Hozzászólások: 62
  • Nem: Nő
    • Kinga
    • E-mail
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #10 Dátum: Október 27, 2010, 09:14 »
Jo, varjunk, viszont en mar nem varok :D, mert ejjel negyed ketto van, ideje agyba bujnom. Jaj, annyi, de annyi jo film kerul fol ide, csak idom nincs. Ez OFF volt, bocs.

Nem elérhető rettentó

  • forgatókönyvíró
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 3037
  • -Kapott: 2133
  • Hozzászólások: 1267
  • Nem: Férfi
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #11 Dátum: Október 27, 2010, 12:43 »
Idézet
A londoni díszletek teljesen kihasználatlanok: a Carfax-apátságban eltöltött 4-5 perc akár 15 perces hajszává nyúlhatott volna a közeledő napfelkeltével és a minden hájjal megkent vámpírral, de nem.

Ezt visszaszívom, mert én sem futkorásztam volna azokkal a régi bazi nagy kamerákkal  : ngyll
identinek üzenetet küldtem. Vállalja.
« Utoljára szerkesztve: Október 27, 2010, 15:02 írta rettentó »
Az újratöltéseket üzenetben kérjétek tőlem. Köszi!

Nem elérhető alchemykeith

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 161
  • -Kapott: 37
  • Hozzászólások: 62
  • Nem: Nő
    • Kinga
    • E-mail
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #12 Dátum: Október 27, 2010, 15:09 »
Igen, azt soxor elfeledjuk, honnan indult a film :D Viszont ez is erdekes a Draculaban: meglepoen "mobil" a kamera, figyeld meg (marmint viszonylag - hozzagondolva azt, amit irsz, hogy iszonyatos tomegu es nagysagu kamerakkal rohangaltak akkor).

OFF

(dobperges) Oke, akkor: holgyeim es uraim, a kovetkezo valaszto: identi!

Nem elérhető identi

  • aranypolgár
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 1202
  • -Kapott: 902
  • Hozzászólások: 390
  • Nem: Férfi
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #13 Dátum: Október 27, 2010, 20:49 »
"Denevérszárny, lebeg az éj,
nedves titok belülről ér,
Lélekízben édes a vér."

Először láttam a filmet, de már természetesen hallottam büszkeségünkről, Béláról, így bizonyos elvárásokkal vágtam neki ennek a bő 1 órának. Az biztos, hogy Lugusi született Drakula, karaktere rányomja bélyegét a filmre, és nemcsak azért, mert ő a címszereplő.
A történetből az első, erdélyi rész tetszett leginkább, ott még tettenérhető volt némi baljós hangulat, amit a film második felében hiányoltam. Kellemes meglepetés volt magyar szót hallani az erdélyi emberektől, ez minden hazafi szívét megdobogtatja. A kocsma előtti jelenet hangulata, a "falusi rejtélyesség" Leni Riefenstahl Kék fény című filmjét idézi, de mégis más.
A rendező szépen játszott a sötét-világos kontraszt kifejezési lehetőségeivel,  de itt ne keressük az általam rajongásig kedvelt lírai hangulatot, a kontraszt a drámai jelleget hozza elő, nyugalom helyett nyugtalanságot kapunk.
Azért azt nem értem, hogy kerültek tatuk a gróf kastélyába...Meg oposzumok, ha nem tévedek... A rendező helyében jobban kifejtettem volna az erdélyi részt, maradtak benne kiaknázatlan lehetőségek. Néha annyira jó lett volna bevágni egy-egy premier plánt, de a rendező maradt a second-nál. Mintha egy színházi előadást láttunk volna 10 méterre ülve a színpadtól, a filmes formanyelv nagyon nem lett kihasználva. Viszont tetszett a térérzékeltetés, amikor a kastély belső terében messziről mutatták a picinyke embereket.
A tengeri jelenet furcsán-kurtán gyorsan leszaladt, egy kis szárnyaló fantáziával ez is több lehetett volna.
És Londonban vagyunk... A történetvezetés olyan, mintha egy szenilis öregember lassított felvételen mesélne el egy sztorit. Kíváncsi lennék rá, hogy a korabeli nézők is így érezhették-e, vagy csak mi szoktuk meg a felpörgetett tempót. Az egész jellegtelenül zajlik, nem mindig hangsúlyozzák a fontosat, illetve a nem fontos túl nagy szerepet kap. Például számomra az őrült ember zavaró volt, teljesen ki lehetett volna hagyni. A film befejezésére nehezen találok szavakat, nagyon el lett szúrva. Sokkal szimpatikusabb lett volna egy olyan végkifejlet, mint a Bárányok hallgatnak záró, nyugtalanitó képsorai, amikor a Káin bélyegét viselő főhős eltűnik a zavarosban. Mert ugye tudjuk, hogy a sötét oldal sosem szűnik meg, újra és újra feltámad.
Összességében örülök, hogy láthattam ezt a klasszikust, ami megmarad belőle, az Lugosi Béla vámpír alakja.

Nem elérhető alchemykeith

  • vip
  • ****
  • Köszönetek
  • -Adott: 161
  • -Kapott: 37
  • Hozzászólások: 62
  • Nem: Nő
    • Kinga
    • E-mail
Re:2010.október 31. - Dracula (r.: Tod Browning)
« Válasz #14 Dátum: Október 28, 2010, 06:14 »
Identi: ugy latom, nem volt egy "nehez" film - szinte mind a harman ugyanazt irtuk rola, gyakran szo szerint is. :D A Leni Riefenstahl parhuzamot erdekesnek talalom, nem lattam semmit tole, de majdnem ugyanaz a korszak. Igyekszem potolni a hianyossagot.

Te vagy az elo pelda, hogy valoban azok a problemai, mint amirol font irtunk, mert most lattad eloszor a filmet es kapasbol kiszurtad mindet (kovethetoseg - azaz neha kovethetetlenseg -, lassusag, szinpadszeruseg, Renfield teljesen megmagyarazatlan szerepe, stb). Egyebkent majdnem minden a szo szerinti penzhiannyal magyarazhato, igen-igen megvagtak a koltsegvetest. Ahogy irtam is, az eredeti forgatokonyv Frankenstein-nagysagu es kiallitasu produkciot tervezett. Igaz, akkor sem a konyvet, hanem a szinpadi valtozatot akartak megfilmesiteni, ami teljesen mas, mint az eredeti regeny (ld. az  elozo kommentjeinket).

Mellesleg nekem is egyik legjobban Renfield faj, mert Lugosi mellett o es Van Helsing az, akik remekul jatszanak a moziban, csak eppen szegeny Renfield hiaba, mert senki nem erti, mit keres ebben a filmben. :D

A vege olyan, amilyen (nekem az a bajom vele, mint az egesz mozival, hirtelen elvagjak a jelenetet minden indok nelkul) - tenyszerusegeben kivetelesen koveti a konyvet. A Baranyok hallgatnak azert erosen szazadvegi film, benne sok Freuddal, ez akkor meg nem letezett koznapi szinten, meg aztan a Universal klasszikus horrorjai (tobbe-kevesbe) happy endingre vegzodnek es egy kaptafara mennek (meg ha akad nem is egy remekmu koztuk).

Ezt rettentonek uzenem, mert csak most jutott eszembe es nem akarok ketszer kommentelni: nekem a Bride of Frankenstein az abszolut 10-es (de lehet, hogy 10+n), azt is most neztuk ujra (ezuttal a nyolcesfel evessel); mindig megdobbent, mennyire mai film majdnem minden tekintetben.