A A A A
A A A A
Szerző Téma: Páger, Antal  (Megtekintve 2137 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető paciphist

  • rendező
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 1079
  • -Kapott: 6093
  • Hozzászólások: 1332
  • gépész
    • E-mail
Páger, Antal
« Dátum: Szeptember 09, 2010, 03:57 »


Páger Antal (Makó, 1899. január 29. – Budapest, 1986. december 14.) magyar színművész.

Családja

Iparoscsaládban született Makón, apja csizmadia volt. Hét testvére közül négy korán meghalt.

Élete

Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe).

Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.

Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919-1922), majd játszott Kecskeméten (1922-1924), Pécsett (1924-1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925-1926-os évben, majd 1926-1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.

A színházi szerepek mellett kedvelté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dayka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a film óriásit bukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. "Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt." - vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere, a kevés próbával, tökéletes alakításokat, és kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók, és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmvállalkozók inkább vállalták a magasabb, ún. "sztár-gázsit" is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelentek meg annyiszor a filmvásznon az akkori legnagyobb színészeink, így közöttük Páger is.

1933-ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel rövidesen házasságot kötött. Ekkor vették meg a Páger-villát, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942).

A háború előtt a művészvilágban a jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepet vállalt. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve botlásait is felnagyította. Végül elmenekült a fővárosból, majd 1944 végén családjával együtt az országból is. 1945-ben belügyminiszteri rendelettel mind a 112 filmjét irredentizmus vádjával indexre tették és megtiltották azok további forgalmazását.

Emigrációban

1948. január 24-én - két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után - Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a Saõ Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésével, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideoi ház c. színdarabját. Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt. 1956 augusztusában Bécsből, a számára biztosított különrepülőgéppel, hazatelepült Magyarországra. A hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt.

Hazatérése

A színész szobra a Hagymaházban, mellette a falon a Páger Antal-színészdíj 2009-es átadását hirdető plakát

Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban és sokszor gondolt a hazatérésre. Végül kormányengedéllyel 1956 augusztusában érkezett meg Budapestre, rettegve a várható megaláztatásoktól. Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.

Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, második felesége Szilágyi Bea (1908-1987), a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett.

Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben, Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabad-ban, Tamburás szerepét a Hattyúdalban, Elnök Jóskát a Húsz órában. 1964-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta - megosztva Saro Urzìval - Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.

Halála

1986. december 14-én, délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva meghalt. 87 éves volt. (Forrás: Wikipédia)

Főbb szerepei

    * Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen – A vándor
    * Csehov: Három nővér – Csebutikin
    * Szakonyi Károly: Adáshiba – Bódog
    * Molnár Ferenc: Liliom – Liliom

Filmjei (a teljesség igénye nélkül)

    * Csókolj meg, édes! (1932) – Keszeg András
    * Piri mindent tud (1932) - Fodor L.Árpád,háztulajdonos
    * Köszönöm, hogy elgázolt (1935) - Asztalos Péter
    * Pesti mese (1937) - Kubik
    * Hotel Kikelet (1937) - Földi Péter
    * Férfi mind őrült (1937) - Jónás
    * Édes a bosszú (1937)
    * Péntek Rézi (1938) - Dr. Gerleszegi Gerle Géza
    * Döntő pillanat (1938) - Bálint Gábor
    * Rozmaring (1938) - Kery István
    * Fehérvári huszárok (1939) - Onódy István
    * Hazajáró lélek (1940) - Török Ágoston
    * Zárt tárgyalás (1940)
    * Földindulás (1940) – Kántor János
    * Igen vagy nem? (1940) - Id. Péteri János
    * Szűts Mara házassága (1941) - Simaházi Tamás
    * Régi keringő (1941) - Dudva Mihály
    * Egy éjszaka Erdélyben (1941) - II. József
    * Doktor Kovács István (1941) - Dr. Kovács István
    * Háry János (1941)
    * Őrségváltás (1942) - Takács Péter
    * Fráter Loránd (1942) - Fráter Lóránd
    * Férfihűség (1942) - Sándorffy Péter
    * Aranypáva (1943) - Forintos Mátyás
    * A nagyrozsdási eset (1957) - Barka Sándor
    * Sóbálvány (1958) - Mohai doktor
    * A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) - Tóth Mihály
    * Megöltek egy leányt (1961) - Salgó
    * Mici néni két élete (1962) - Gál Alfréd
    * Isten hozta, őrnagy úr! (1962)
    * Esős vasárnap (1962)
    * Elveszett paradicsom (1962)
    * Felmegyek a miniszterhez (1963)
    * Pacsirta (1963) - Vajkay Ákos (Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál (1964) - Legjobb férfi alakítás díja)
    * Hattyúdal (1963) - Tamburás
    * A Kőszívű ember fiai (1965) Öreg Pál
    * Húsz óra (1965)
    * Iszony (1965)
    * Utószezon (1966)
    * A kártyavár (1967)
    * Tanulmány a nőkről (1967)
    * Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
    * A fekete város (tv-film, 1971)
    * Nyulak a ruhatárban (1971)
    * Nápolyt látni és... (1972)
    * Bob herceg (1972) - Tom apó
    * És mégis mozog a föld (1973)
    * Fekete gyémántok (1976) - Thibald herceg
    * Keménykalap és krumpliorr (1978) - Leopoldi
    * Philemon és Baucis (1979)
    * Circus Maximum (1980)
    * Társkeresés N. 1463 75' (1980)
    * Szent Kristóf kápolnája (1983)
    * Eltüsszentett birodalom (1985) - Szépapó

Díjak és kitüntetések

    * Kiváló művész (1963)
    * 1964-es cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakítás díja
    * Kossuth-díj (1965)

Emlékezete

Páger Antal és felesége, Szilágyi Bea sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-84/85.

    * 1999-ben avatták föl a színművész szobrát; Surányi Imre alkotása a Hagymaház aulájában található
    * Szülővárosa, Makó képviselő-testülete 2001-ben alapította a Páger Antal-színészdíjat
    * Budapesten a Nemzeti Színház bejárata mellett helyezték el domborművét
    * Nevét viselte Makón a 2007. január 31-éig üzemelő Páger Antal Filmszínház[1]
    * Makón emléktáblát avattak tiszteletére szülőházának falán
    * 1991-ben a makói József Attila Gimnázium diákjaiból megalakul a Páger Antal Színjátszó Stúdió (PÁST)
« Utoljára szerkesztve: Szeptember 04, 2012, 15:21 írta Kuksi »
"Azok a képek, amelyek birtokában vannak a túlélés képességének, még évszázadokig, évezredekig táplálják utána a testet és a lelket."

Nem áll módomban újratölteni, ne írjatok ilyen ügyben.

Nem elérhető enyem

  • hiperaktív
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 388
  • -Kapott: 239
  • Hozzászólások: 212
Re:Páger, Antal
« Válasz #1 Dátum: Január 26, 2014, 10:52 »
Itt nem szerepel, de utolsó filmszerepe az Elveszett paradicsom volt, a forgatás közben halt meg, nélküle fejezték be a filmet.