A A A A
A A A A
Szerző Téma: Chaplin, Charles  (Megtekintve 1794 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető paciphist

  • rendező
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 1078
  • -Kapott: 6079
  • Hozzászólások: 1332
  • gépész
    • E-mail
Chaplin, Charles
« Dátum: Május 23, 2009, 10:17 »


Sir Charles Spencer Chaplin (közismertebb nevén Charlie Chaplin, 1889. április 16. – 1977. december 25.) angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer.

A toprongyos csavargó figurájának születése 1914. január 5-én történt, amikor Chaplin belépett a Keystone stúdió ruhatárába, és az ismert felszerelésben (sminkben, mozgással, ruhában) jött ki onnan.

Filmjeiben nem csak főszereplő volt, sokszor ő írta, rendezte filmjeit, zenét szerzett, vagy producerkedett. Valószínűleg Chaplin volt a legkreatívabb, legnagyobb hatású személyiség a némafilm világában. Munkássága 65 évet hidalt át, a viktoriánus korabeli Anglia mulatóinak színpadától kezdve szinte haláláig folyamatosan dolgozott.

Szülei kabaréénekesek voltak. Apja Charlie születése után elhagyta családjukat, anyja testileg és szellemileg megrokkant és egy elmeotthonba került. Charles és idősebb féltestvére, Sidney hosszú időt töltöttek árvaházakban. Első színpadi szereplése 5 éves korában volt, a Music Hall-ban lépett fel 1894-ben. 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal. 1912. szeptember 2-án érkezett az Amerikai Egyesült Államokba egy mutatványos társulat főszereplőjeként. A cég a Karno Company, Arthur Stanley Jefferson tulajdonában volt, aki később Stan Laurel néven vált ismertté. Chaplin ajánlatot kapott a Keystone filmstúdiótól. Első filmje, a Making a living után Charlie belebújt az ismert figura bőrébe a Chaplin az autóversenyen című filmben. Neve rövid idő alatt ismertté vált az Egyesült Államokban. 1914 júniusától már minden filmjét maga rendezte. Gyakran váltott stúdiót, egyre magasabb fizetésért és az önállóságért. Az egytekercses játékfilmekben folyamatos fejlődés érezhető, figurájában gyermekkori nyomorának tapasztalatait formázta meg. 1918-ban megalapította saját független filmprodukciós cégét (Charles Chaplin Film Corporation) és a következő 33 évben itt dolgozott alkotói szabadságban.

Douglas Fairbankssal, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel 1919-ben megalapította a United Artists stúdiót. Ezt követően minden Amerikában gyártott filmüket ezzel a vállalattal mutatták be. Az első United Artists film, az 1923-as Bohémvér briliáns vígjáték volt, azonban a közönség elutasítóan fogadta, mivel Charles Chaplin egy cameo feltűnésen kívül nem játszott a filmben. 1925-ös Aranyláz volt Chaplin legbonyolultabb vállalkozása. Két hétig forgattak Truckee-ben, a Sierra Nevada hegységeiben. 600 statisztát hoztak Sacramentóból, többnyire hajléktalanokat, hogy felmásszanak a 700 méteres hófedte kaptatón. A felvételek nagyobb részére a stáb visszatért Hollywoodba, ahol egy élethű, miniatűr hegyláncot építettek fából, gipszből, sóból és lisztből. A technikusok aprólékosan kidolgozott maketteket szerkesztettek, hogy különleges effektusokat hozzanak létre. Például a szakadék szélén billegő bányászkunyhót, ami a filmtörténet egyik legnagyobb visszhangját kiváltó, a komikus feszültségteremtést tökélyre vivő jelenete. Az Aranyláz tele van mára klasszikussá vált jelenetekkel: farkaséhes a két szereplő, ezért Charlie megfőzi a bakancsát. Az éhségtől képzelődő Jim szemében Charlie átalakul csirkévé. Chaplin élete végén azt nyilatkozta: szeretné, ha erről a filmről emlékeznének rá.

Chaplin azt vallotta, hogy a beszéd megöli a film szépségét, csökkenti a mimika szerepét. Miután sokat rágódott a hangos technika alkalmazásán, úgy döntött, hogy hangeffekteket és zenét alkalmaz a filmben, de a Nagyvárosi fények (1931) még némafilm lesz. Melodrámája és nagyszerű humora megállta a helyét a versenyben a hangosfilmekkel.

A film után 18 hónapos világturnéra indult, utazása során megfigyelte a nacionalizmus felemelkedését, a gazdasági válság, a munkanélküliség társadalmi hatásait. Egy nyilatkozata szerint: „A gépeknek szolgálniuk kéne az embert, nem pedig tragédiákat okozva kiszorítani őket a munkahelyeikről”.

Az 1936-os Modern időkben a toprongyos figura búcsút vett a közönségtől, ugyanis a hangosfilm megjelenése a karakter „halálát” jelentette. Amikor a film készült, a hangosfilm már egy évtizede uralkodott. Chaplin fontolóra vette a dialógusok használatát, de végül felismerte, hogy a kis csavargó csak néma pantomimmel él meg. Csupán egyszer hallani a hangját, amikor éneklő pincérként alkalmazzák.

Chaplin megvásárolta 5 ezer dollárért a fekete komédia ötletét Orson Wellestől. Monsieur Verdoux (1947) történetét társadalomszatirikus éllel látta el. Az eredményről így nyilatkozott: „A legeszesebb és a legragyogóbb film az életművemben”.

Az 1940-es Diktátorral népszerűségének elvesztését kockáztatta. Ismét állást foglalt Adolf Hitlerrel és a fasizmussal szemben. Chaplin egy fasiszta diktátort játszik benne, melynek karakterét Hitlerről formálta, valamint egy zsidó borbélyt, akit kegyetlenül üldöznek a nácizmusban. Hitler, aki nagy mozirajongó volt, állítólag ezt a filmet háromszor nézte meg. Chaplin később úgy nyilatkozott, hogy ha tudott volna a haláltáborokról, nem készíti el a filmet.

Chaplin széles körben hangoztatta liberális és baloldali nézeteit, a kormány által felajánlott amerikai állampolgárságot folyamatosan visszautasította, amivel gyanús figurává vált az FBI szemében. Az FBI rágalomhadjáratot indított ellene, kommunista szimpátiával vádolta meg. Az 1952-ben készült Rivaldafény londoni bemutatójáról már nem tudott visszatérni az Államokba, mivel a legfőbb ügyész érvénytelenítette a hazatérési engedélyét.

Svájcban telepedett le feleségével és 8 gyermekével. Utolsó filmjében, az 1967-es Hongkongi grófnőben már csak egy cameo jelenetben tűnt fel, a film főszerepeit Sophia Loren és Marlon Brando játszotta. 1972-ben villámlátogatást tett Los Angelesbe, mikor átvette az életművéért járó Oscar-díjat. Majdnem haláláig dolgozott. 1975-ben lovaggá ütötte az angol királynő. Sir Charles Chaplin 1977 karácsonyán halt meg egy agyvérzést követően, 88 évesen. Népszerűsége sokat tett Hollywood felvirágoztatásáért, alakjával egyéni hőst teremtett. /Wikipédia/

Filmjei


Rövidfilmek
# 1914
    * Between Showers
    * A Busy Day
    * Caught in a Cabaret
    * Caught in the Rain
    * A Thief Catcher
    * Cruel, Cruel Love
    * Dough and Dynamite
    * The Face on the Bar Room Floor
    * Tillie's Punctured Romance
    * The Fatal Mallet
    * A Film Johnnie
    * Gentlemen of Nerve
    * Getting Acquainted
    * Her Friend the Bandit
    * His Favorite Pastime
    * His Musical Career
    * His New Profession
    * His Prehistoric Past
    * His Trysting Place
    * Kid Auto Races at Venice
    * The Knockout
    * Laughing Gas
    * Mabel at the Wheel
    * Mabel's Busy Day
    * Mabel's Married Life
    * Mabel's Strange Predicament
    * Making a Living
    * The Masquerader
    * The New Janitor
    * The Property Man
    * Recreation
    * The Rounders
    * The Star Boarder
    * Tango Tangles
    * Those Love Pangs
    * Twenty Minutes of Love
# 1915
    * A bank (The Bank)
    * Carmen (Charlie Chaplin's Burlesque on Carmen)
    * Charlie, a szökevény (By the Sea)
    * A bokszbajnok (The Champion)
    * Charlie, a kellékes (His New Job)
    * Újjászületés (His Regeneration)
    * Charlie a parkban (In the Park)
    * Charlie, a szökevény (A Jitney Elopement)
    * Viharos éjszaka (A Night Out)
    * Egy éjszaka a mulatóban (A Night in the Show)
    * Charlie, a tengerész (Shanghaied)
    * A csavargó (The Tramp)
    * Charlie, a kisasszony (A Woman)
    * Charlie, az inas (Work)
# 1916
    * Chaplin a filmstúdióban (Behind the Screen)
    * A gróf (The Count)
    * Chaplin, a tűzoltó (The Fireman)
    * Az áruházi felügyelő (The Floorwalker)
    * One A.M.
    * The Pawnshop
    * Charlie, a betörő (Police!)
    * Chaplin korcsolyázik (The Rink)
    * The Vagabond
# 1917
    * A szökött fegyenc (The Adventurer)
    * Gyógyforrás (The Cure)
    * Chaplin, a rendőr (Easy Street)
    * A bevándorló / Az emigráns (The Immigrant)
    * 1918
          o The Bond
          o Chaplin, a katona (Shoulder Arms)
          o Kutyaélet (A Dog's Life)
          o Háromszoros baj (Triple Trouble)
    * 1919
          o The Professor
          o Egy nap boldogság / Idill a mezőkön (A Day's Pleasure)
          o Az öröm napja (Sunnyside)
    * 1921
          o Semmittevők (The Idle Class)
    * 1922
          o Nice and Friendly
          o A fizetés napja (Pay Day)
    * 1923
          o A zarándok (The Pilgrim)
    * 1926
          o Camille

Egész estés játékfilmek

    * 1921 – A Kölyök (The Kid)
    * 1923 – A párizsi nő (A Woman of Paris)
    * 1925 – Aranyláz (The Gold Rush)
    * 1928 – Cirkusz (The Circus)
    * 1931 – Nagyvárosi fények (City Lights)'
    * 1936 – Modern idők (Modern Times)
    * 1940 – A diktátor (The Great Dictator)
    * 1947 – Monsieur Verdoux
    * 1952 – Rivaldafény (Limelight)
    * 1957 – Egy király New Yorkban (A King in New York)
    * 1967 – A hongkongi grófnő (A Countess from Hong Kong)

Díjak

    * 1925 Kinema Junpo-díj: legjobb művészi film (A párizsi nő)
    * 1927 Kinema Junpo-díj: legjobb idegennyelvű film (Aranyláz)
    * 1929 Academy Award (még nem hívták Oscar-díjnak): Speciális-díj (Cirkusz)
    * 1953 Kinema Junpo-díj: legjobb idegennyelvű film (Monsieur Verdoux)
    * 1961 Kinema Junpo-díj: legjobb idegennyelvű film (A Diktátor)
    * 1972 Oscar-díj: Életmű-díj
    * 1972 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál: Arany Oroszlán – Életműdíj
    * 1973 Oscar-díj: legjobb eredeti filmzene (Rivaldafény)
« Utoljára szerkesztve: Június 19, 2012, 22:30 írta simamura »
"Azok a képek, amelyek birtokában vannak a túlélés képességének, még évszázadokig, évezredekig táplálják utána a testet és a lelket."

Nem áll módomban újratölteni, ne írjatok ilyen ügyben.