A A A A
A A A A
Szerző Téma: Bergman, Ingrid  (Megtekintve 1817 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető paciphist

  • rendező
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 1078
  • -Kapott: 6079
  • Hozzászólások: 1332
  • gépész
    • E-mail
Bergman, Ingrid
« Dátum: Április 28, 2009, 15:13 »


Ingrid Bergman (1915. augusztus 29. – 1982. augusztus 29.) Oscar-díjas svéd színésznő

Svédország fővárosában, Stockholmban született, evangélikus családban. Két éves volt, amikor édesanyja, a német származású Friedel Adler meghalt. 13 éves koráig édesapja, Justus Bergman nevelte, majd annak halála után rokonokhoz került. A stockholmi Királyi Drámai Színházban tanult. Első kis szerepét 1934-ben kapta az Óváros grófja című filmben. Tucatnyi svéd filmszerep után 1939-ben választotta ki David O. Selznick egy korábbi, 1936-ban készült svéd nyelvű filmje, az Intermezzo angol nyelvű remake-jének főszerepére. A film hatalmas siker lett, és „Svédország fényes ajándéka” megérkezett Hollywoodba.

Néhány svéd filmdarab és három sikeres amerikai film után az 1942-es, klasszikussá vált Casablancában Humphrey Bogart oldalán játszott. Két évvel később megkapta az első Oscar-jelölését az 1943-as Akiért a harang szól filmszerepéért. A rákövetkező évben a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat vehette át az 1944-ben készült Gázláng filmbeli alakításáért. Az egymás után harmadik jelölését a Szent Mary harangjai (1945) filmben nyújtott alakításáért kapta. 1948-ban negyedszerre jelölték a Szent Johannáért. Alfred Hitchcock, aki a Forgószél és a Elbűvölve filmjeit rendezte, rajongott Bergmanért, de hiába táplált iránta gyengéd érzelmeket.

Bergman 1949-ben ismerkedett meg Roberto Rossellini filmrendezővel, miután annak Róma nyílt város című filmje katartikus hatást tett rá. A Stromboli filmjében szerepelve egymásban szerettek, és Ingrid elhagyta érte a férjét, dr. Aron Petter Lindströmöt, akivel 1937-ben házasodott össze, és a lányukat, Pia Lindströmöt. Összeházasodtak Rossellinivel, majd három gyermekük született: Isotta és Isabella Rossellini ikerlányai, akik színésznők lettek és egy fia, Roberto Ingmar Rossellini. A viszonyukat botrányosnak találta mind Hollywood, mind a közvélemény; Bergmant, aki a házasságkötéskor már terhes volt, az „erkölcsi elfajzás hollywoodi apostolának” titulálták, és az Egyesült Államok elhagyására kényszerítették.

A botrány után 1956-ban tért vissza dicsőségesen Hollywoodba, amikor az Anasztázia főszerepéért megkapta a második Oscar-díját. Tovább folytatta az európai és amerikai filmekben felváltva való szerepléseit. Hat év házasság után, 1956-ban elvált Rosselinitől. Harmadik férje a svéd származású Lars Schmidt színházi producer lett, akivel 1957-től 1976-ig voltak házasok. A harmadik Oscart az 1974-es Gyilkosság az Orient Expresszen legjobb mellékszereplőjeként kapta meg. 1978-ban az Ingmar Bergman rendezte Őszi szonáta című filmért hetedszer jelölték az Akadémiai Díjra. Ez volt az utolsó mozifilm-szerepe, amelyet a legjobb alakításai között tartanak számon.

Folyékonyan beszélt svéd, német, francia, angol és olasz nyelven. 1982-ben mellrákban hunyt el a 67. születésnapján, Londonban. Végakarata szerint Svédországban hamvasztották el, és Stockholmban a hamvait részben szétszórták, részben a Norra begravningsplatsen-ben temették el.

Posztumusz kapta meg a legjobb színésznőnek járó Emmy-díjat 1982-ben a Golda nevű nő című tvfilm-sorozatért, amelyben Golda Meirt, az egykori izraeli miniszterelnököt alakította. A filmművészethez való jelentős hozzájárulásáért az emlékét egy csillag őrzi a hollywoodi Hírességek útján, a Hollywood sgt. 6759 szám alatt.

Filmjei

    * Az Óváros grófja (Munkbrogreven; r. Edvin Adolphson és Sigurd Wallén) (1935)
    * Az óceán hullámai (Bränningar; r. Ivar Johansson) (1935)
    * A Swedenhielm család (Swedenhielms; r. Gustav Molander) (1935)
    * Valborgéji kaland (Walborgsmässoafton; r. Gustav Edgren) (1935)
    * Egy asszony, aki mer (På solsidan; r. Gustaf Molander) (1936)
    * Intermezzo (r. Gustav Molander) (1936)
    * Dollár (Dollar; r. Gustav Molander) (1938)
    * Egy asszonysors (En kvinnas ansikte; r. Gustav Molander) (1938)
    * A négy társ (Die vier Gesellen; r. Carl Fröhlich, Németország) (1938)
    * Csak egy éjszaka / Egyedül az éjszakában (En enda natt; r. Gustaf Molander) (1939)
    * Intermezzo (r. Gregory Ratoff) (1939)
    * Júniusi éjszaka (Juninatten; r. Per Lindberg) (1940)
    * Az idegen nő (Adam Had Four Sons; r. Gregory Ratoff) (1941)
    * Gyilkos szerelem (Rage in Heaven; r. W.S. Van Dyke) (1941)
    * Ördög az emberben (Dr. Jekyll and Mr. Hyde; r. Victor Fleming) (1941)
    * Casablanca (r. Michael Curtiz azaz Kertész Mihály) (1942)
    * Akiért a harang szól (For Whom the Bell Tolls; r. Sam Wood) (1943)
    * Svédek Amerikában (Swedes in America; r. Irving Lerner) (1943)
    * Gázláng (Gaslight, r. George Cukor) (1944)
    * Saratoga (Saratoga Trunk; r. Sam Wood) (1945)
    * Elbűvölve/Bűvölet (Spellbound; r. Alfred Hitchcock; zene: Rózsa Miklós) (1945)
    * Szent Mary harangjai (The Bells of St. Mary's; r. Leo McCarey) (1945)
    * Forgószél (Notorious; r. Alfred Hitchcock) (1946)
    * A Diadalív árnyékában (Arch of Triumph; r. Lewis Milestone) (1948)
    * Szent Johanna (Joan of Arc; r. Victor Fleming)(1948)
    * A Baktérítő alatt (Under Capricorn; r. Alfred Hitchcock) (1949)
    * Stromboli (r. Roberto Rossellini) (1950)
    * Európa '51 (The Greatest Love; r. Roberto Rossellini) (1951)
    * Asszonyok vagyunk (Siamo donne; r. Roberto Rossellini) (1953)
    * Johanna a máglyán (Giovanna D’Arco al rogo / Joan of Arc at the Stake; r. Roberto Rossellini) (1954)
    * Nem hiszek már a szerelemben (La Paura; r. Roberto Rossellini) (1954)
    * Utazás Itáliába (Viaggo in Italia; r. Roberto Rossellini) (1954)
    * Félelem (Angst; r. Roberto Rossellini) (1955)
    * Anasztázia (Anastasia; r. Anatole Litvak) (1956)
    * Elena és a férfiak (Elena et les hommes / Paris Does Strange Things; r. Jean Renoir) (1956)
    * A tolakodó (Indiscreet; r. Stanley Donen) (1958)
    * A Hatodik Boldogság fogadója (The Inn of the Sixth Happiness; r. Mark Robson) (1958)
    * A csavar fordul egyet (TV-film Henry James kisregényéből) (1959)
    * Szereti ön Brahmsot? (Goodbye Again /Aimez-vous Brahms?; r. Anatole Litvak) (1961)
    * Hedda Gabler (TV, Henrik Ibsen színműve) (1963)
    * Az öreg hölgy látogatása (Der Besuch / Visit) (1964)
    * A sárga Rolls-Royce (The Yellow Rolls-Royce; r. Anthony Asquith) (1964)
    * A nyaklánc (Smycket / Stimulantia; r. Gustav Molander) (1967)
    * Az emberi hang (The Human Voice; TV) (1967)
    * A kaktusz virága (Cactus Flower; r. Gene Saks) (1969)
    * Séta a tavaszi esőben (Walk in the Spring Rain; r. Guy Green) (1970)
    * Mrs. Basil E. Frankwiler különféle irataiból (From the Mixed-Up Files of Mrs. Basil E. Frankweiler; r. Fielder Cook(1973)
    * Gyilkosság az Orient Expresszen (Murder on the Orient Express) r. Sidney Lumet) (1974)
    * Idő kérdése (A Matter of Time; r. Vincente Minelli) (1976)
    * Őszi szonáta (Autumn Sonata; r. Ingmar Bergman) (1978)

Díjai


    * 1944 Oscar-díj – Legjobb női főszereplő (Gázláng)
    * 1957 Oscar-díj – Legjobb női főszereplő (Anasztázia)
    * 1957 Golden Globe-díj – Legjobb színésznő – drámai kategória (Anasztázia)
    * 1970 Golden Globe-díj – Legjobb női főszereplő jelölés (A kaktusz virága)
    * 1975 Oscar-díj – Legjobb női mellékszereplő (Gyilkosság az Orient Expresszen)
    * 1975 BAFTA-díj – Legjobb női mellékszereplő (Gyilkosság az Orient Expresszen)
    * 1982 Emmy-díj

Könyv

    * Ingrid Bergman: Életem, Gondolat Könyvkiadó, 1989. ISBN 9632821041
« Utoljára szerkesztve: Október 02, 2013, 19:32 írta roquentin »
"Azok a képek, amelyek birtokában vannak a túlélés képességének, még évszázadokig, évezredekig táplálják utána a testet és a lelket."

Nem áll módomban újratölteni, ne írjatok ilyen ügyben.