A A A A
A A A A
Szerző Téma: Kubrick, Stanley  (Megtekintve 3224 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető paciphist

  • rendező
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 1079
  • -Kapott: 6093
  • Hozzászólások: 1332
  • gépész
    • E-mail
Kubrick, Stanley
« Dátum: Április 22, 2009, 16:01 »


Stanley Kubrick (USA, New York, Bronx, 1928. július 26. – 1999. március 7.) amerikai filmrendező és producer, akit a 20. század második felének egyik nagy hatású és innovatív filmkészítőjeként tartanak számon. Kubrick filmjeire, melyeknek többségét irodalmi művekből adaptálta, az újító technikai megoldások, eredeti történetmesélés és szellemesség jellemző.
Kubrick 1928. július 26-án született Bronx-ban, New York-ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Jacques Kubrick és felesége, Gertrude (született Perveler) első gyermekeként. A második gyermek, Barbara, 1934-ben jött a világra. Jacques, akinek szülei osztrák, román, lengyel gyökerekkel rendelkező zsidó bevándorlók voltak, sikeres orvosként dolgozott. Amikor Kubrick 12 éves lett, édesapja megtanította sakkozni. Tizenhárom évesen Jacques vett Stanley-nek egy Graflex kamerát és felkeltette Kubrick érdeklődését az életképek fotózása terén. Ekkoriban kezdte érdekelni a jazz és elhatározta, hogy dobos lesz. 17 éves volt, mikor iskolába menet lefényképezte a Franklin Delano Roosevelt halálhírét hirdető újságosstandot. A képet elküldte a Look magazinnak, mely azon nyomban fizetett fotóriporternek bérelte a tizenéves Kubrickot.

Filmezéssel az 1950-es évek elején kezdett foglalkozni. Kezdetben amatőr dokumentumfilmeket csinált (Day of the Flight, Flying Padre) melyeket egy amatőr kamerával maga fényképezett, vágott és rendezett. 1953-ban félig amatőr módon elkészítette első nagyjátékfilmjét, Fear and Desire címmel.

Az áttörést negyedik filmje, az 1957-es Dicsőség ösvényei (Paths of Glory) (még mindig "független" produkció) jelentette Kubrick számára. A Kirk Douglas főszereplésével készített, kritika által elismert háborúellenes filmben jelennek meg először a Kubrickra jellemző filmes technikák, mint például a hosszú, "bolyongó" snitt (ezúttal a lövészárokban). 1960-ban szintén Kirk Douglas főszereplésével készítette Kubrick egyetlen "hollywoodi" filmjét, az ókori rabszolgalázadásról szóló Spartacus-t. A film rendezésére maga Douglas kérte fel Kubrickot, miután összeveszett az eredeti rendezővel, Anthony Mann-el. Mivel Kubrick csupán "beugrott" a magas költségvetésű hollywoodi eposz rendezői széke mögé, se a forgatókönyvbe se a film stílusába nem volt beleszólása. Ő maga is az egyik legrosszabb élményének nevezte a filmet és megesküdött, hogy többet nem dolgozik ilyen körülmények között. 1962-ben Kubrick Angliába utazott és itt forgatta le a Vladimir Nabokov híres-hírhedt regényéből készített Lolitá-t. Kubricknak olyannyira megtetszett a helyi filmkészítési módszer, továbbá az, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, hogy úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Továbbá ebben a filmben rendezte először Peter Sellers-t, aki a két évvel későbbi Dr. Strangelove-ban is főszerepet játszik.

A Dr. Strangelove elismerő kritikái után Kubrick érdeklődése a science fiction felé fordult. Azt tervezte, hogy elkészíti a "közmondásosan jó sci-fi filmet". A tervhez segítségül hívta az angol-sri lankai sci-fi írót, Arthur C. Clarke-ot. Kettejük közreműködésével 4 éven keresztül készült a minden addigi konvenciót és technikai fogást felülmúló, máig a műfaj legnagyobb klasszikusának tartott 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) (1968). Három évvel később – miután Napóleonról készítendő filmje ötletéről lemondott – Kubrick jóval alacsonyabb költségvetésből elkészítette az Anthony Burgess kult-regényéből adaptált – azóta kult-filmmé vált – Mechanikus narancs-ot, mely szintén a jövőben, egy anti-utópisztikus Angliában mutatja be a viselkedés-kontroll "bűn kiölő" terápiájának kétes hatását. A film kendőzetlen brutalitása és szexualitása miatt hamar botrányokat szült. Kubrick saját maga vonta vissza a forgalmazásból, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni.

Kubrick innét kezdve ritkábban, 5-10 évente készített filmeket. Az 1975-ös, kevésbé ismert Barry Lyndon egy William Makepeace Thackeray regényen alapuló 18. századi pikareszk, mellyel Kubrick – hasonlóan a 2001: Űrodüsszeiához – a "tökéletes kosztümös filmet" akarta elkészíteni. A háromórás alkotás sajátossága, hogy a történéseket "improvizálták" a regény aktuális fejezetét felhasználva a forgatáskor, illetve hogy a hitelesség kedvéért minden jelenetet természetes fénynél vettek fel.

A Stephen King horror-bestselleréből készített Ragyogás (1980) ismét kult-filmmé vált, köszönhetően Kubrick mesteri feszültségteremtő-képességének, illetve Jack Nicholson és a főbb színészek tökéletes játékának. Habár maga King elégedetlen volt vele, szerinte Kubrick – mint általában minden filmjében – túlságosan eltért az irodalmi alapanyagtól. (King irányításával később egy tévés minisorozatban szinte betűre pontosan adaptálták a regényt.)

Kubrick már a '80-as évek elején foglalkozni kezdett egy, a vietnami háború borzalmait megörökítő film ötletével, azonban – olyan filmek, mint az Apokalipszis most vagy A szakasz hatására – a projektet évekig pihenni hagyta. Végül 1987-ben készült el a részben igaz történet – Gustav Hasford emlékiratai – által inspirált Acéllövedék című film.

A '90-es évek elején Kubrick ismét sci-fit akart forgatni, Brian Aldiss novellájából, "A szuperjátékok kitartanak egy nyarat"-ból készítette el az A.I. Mesterséges értelem című film terveit. Azonban a film végül nem körvonalazódott, részben mert Kubrick nem találta elengendőnek a rendelkezésre álló technológiát. Végül halála után, Steven Spielberg rendezésében valósult meg a film terve.

12 évvel utolsó rendezését követően forgatta Kubrick utolsó filmjét, az 1999-es Tágra zárt szemek-et, mely Arthur Schnitzler botránykönyve alapján egy New York-i orvos (Tom Cruise) és felesége (Nicole Kidman) a szexuális fantáziák és rejtett szekták világában tett utazását mutatja be. 1999. március 7-én Kubrick szívrohamban meghalt, így a premiert már nem érte meg. /Wikipédia/

Filmjei:


1999 - Tágra zárt szemek (Eyes Wide Shut)
1987 - Acéllövedék (Full metal jacket)
1980 - Ragyogás (The shining)
1975 - Barry Lyndon
1971 - Mechanikus narancs (A clockwork orange)
1968 - 2001 - Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey)
1964 - Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb)
1962 - Lolita
1960 - Spartacus
1957 - A dicsőség ösvényei (Paths of glory)
1956 - Gyilkosság (The Killing)
1955 - A gyilkos csókja (Killer's Kiss)
1953 - The Seafarers
1953 - Fear and Desire
1951 - Day of the Fight
1951 - Flying Padre

Portréfilm:

2001 - Stanley Kubrick: A Life in Pictures - Egy élet a film tükrében

Cikkek és tanulmányok:

- Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja, Filmvilág folyóirat 2007/03 56. old.
- Forgách András: Előhívatlanul (Kubrick-könyvek), Filmvilág folyóirat 2003/09 44-46. old.
- Tillmann József A.: A M.I. mutánsaink (Kubrick és az A. I.), Filmvilág folyóirat 2001/11 34-35. old.
- Schubert Gusztáv: A prófécia éve (2001. Űrodüsszeia), Filmvilág folyóirat 2001/01 04-05. old.
- Zoltán Gábor: Maszkcsók (Tágra zárt szemek), Filmvilág folyóirat 2000/10 35-37. old.
- Forgách András: Kubrick karácsonya (Tágra zárt szemek), Filmvilág folyóirat 1999/11 45-47. old.
- Forgách András: Stanley, a látnok (Fény, zene), Filmvilág folyóirat 1998/08 08-15. old.
- Janisch Attila: A szellem színjátéka (2001. Űrodisszeia), Filmvilág folyóirat 1998/08 16-19. old.
- Janisch Attila: Ki nyitotta ki az ajtót? (The Shining (Ragyogás)), Filmvilág folyóirat 1995/05 28-33. old.
- Ciment Michel: Elvetemült figurák (Beszélgetés Stanley Kubrickkal), Filmvilág folyóirat 1988/03 27. old.
- Fáber András: A popkrisztus pokoljárása (Mechanikus narancs), Filmvilág folyóirat 1988/03 23-26. old.
- Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból (Stanley Kubrick), Filmvilág folyóirat 1983/05 30-35. old.
- Ciment Michel: Anti-Rousseau (Beszélgetések Stanley Kubrickkal), Filmvilág folyóirat 1983/05 36-37. old.
« Utoljára szerkesztve: Szeptember 27, 2013, 16:40 írta roquentin »
"Azok a képek, amelyek birtokában vannak a túlélés képességének, még évszázadokig, évezredekig táplálják utána a testet és a lelket."

Nem áll módomban újratölteni, ne írjatok ilyen ügyben.