A A A A
A A A A
Szerző Téma: Comics  (Megtekintve 2179 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető iustica

  • Globális Moderátor
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 463
  • -Kapott: 1410
  • Hozzászólások: 371
  • Nem: Nő
    • E-mail
Comics
« Dátum: December 02, 2011, 17:09 »
Képregény adaptációk




A képregény az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke, amit gyakran a kilencedik művészetnek neveznek, egymás után következő képek sorozata, amelyek egy történetet mesélnek el. A képeket rendszerint (elbeszélő vagy párbeszédes) szöveg egészíti ki, ami általában úgynevezett szóbuborékokban helyezkedik el. Eredetileg csak egyszerű, szórakoztató történeteket díszítettek képsorozatokkal, mára azonban széles körben kedvelt műfajjá nőtte ki magát és számos alműfajra tagozódott.

Elnevezései

A magyar képregény elnevezés először 1938-ban bukkant fel a Képes Regények sorozat kapcsán. Ezekben a zsebkönyvekben amerikai krimi és akció képregények alaposan átszerkesztett változatait találhatjuk meg. A szövegbuborékokat kitörölték, a narrátori szöveget kiegészítették, a képanyagot megvágták, átszerkesztették, míg végül az eredmény egy illusztrált regény lett. Miután ezeknek végül nem volt sok közük a képregényhez, így ez nem tekinthető a "képregény" szó közvetlen eredetének. Ez az összetett szó legközelebb 1948-ra válik általánosan elterjedtté és jelentése is megegyezik a maival. Miután az adaptációs képregények 1955-től válnak Magyarországon egyeduralkodóvá, így téves a feltételezés, miszerint a képregény szavunk regények adaptációra utalna. A magyar talán az egyetlen nyelv, amely a regény szóból származtatja a képregényt.

Angolul a képregényt általánosságban comics-nak nevezik, ez annyit tesz: vicces, hiszen a korai amerikai képtörténetek az egyszerű humorra építettek. Az amerikai képregénynek két tipikus fajtája van. Az első az úgynevezett képsor, általában három-öt képből álló, csattanóval végződő történet: ez a comic strip (vicces csík), ami napilapok rovataiban, vagy tipikusan vasárnapi mellékleteiben jelenik meg. Ennek magyar megfelelőjeként gyakran a képsor elnevezést alkalmazzuk. A másik a comic book (képregény könyv), önálló, általában húsz-harminc oldalas füzetben megjelenő történet.

Az európai képregény kezdetben heti vagy havi rendszerességű magazinokban jelent meg, amelyek egyszerre több figura történeteit is bemutatták néhány oldalon. Az ötvenes évektől egyre népszerűbbé válik az album-formátum: az általában negyven-hatvan oldalon, gyakran keményfedelű kiadásban egyetlen figura kalandjait bemutató könyvek. A legnagyobb „képregénytermelő” országokban használt nevek gyakran specifikusan az adott ország képregényeire vonatkoznak. A francia képregény neve bande dessinée vagy röviden BD (rajzolt csík), a hollandé stripverhaal (csíktörténet), az olaszé fumetti (füstöcske, ez a szóbuborékokra utal), a spanyolé tebeo (az első spanyol képregényújság, a TBO címéből) vagy historieta (történetecske). (A spanyol-portugál nyelvű Latin-Amerikában más elnevezéseket is használnak: monitos Mexikóban és Chilében, munequitos Kubában és quadrinhos Brazíliában.)

A képregény harmadik, sajátos típusa a manga (japánul annyit tesz: szeszélyes képek), ami a középkori japán festészet és a modern nyugati karikatúrák kereszteződéséből alakult ki.

Képregény - elmélet

Keretezés

A képregény minden műfajánál a keretezés segítségével olvasunk. Ez annyit jelent, hogy az információt - legyen az kép vagy szöveg - összekapcsolva, a képkockák közötti átmenetet kiegészítve olvassuk. Így áll össze az olvasó számára érthető történetté.

Az átmeneteknek 6 típusa ismert:

* Pillanatról pillanatra történő átmenet: Egy cselekményt pillanatonként jelenít meg.
* Cselekményről cselekményre: A lényeges mozzanatokat jeleníti meg. Segíti a lendületes tempót az eseménydús történeteknél.
* Szereplőről szereplőre: Párbeszédeknél használt.
* Jelenetről jelenetre: Térben és időben nagyobb ugrás megy végbe.
* Nézőpontról nézőpontra: A helyszín hangulatának érzékeltetésére használják elsősorban Japánban. A keleti történetekben ugyanis régóta épp annyi szerep jut az ottlétnek, mint a megtett útnak.
* Logikai ugrás: A képkockák között látszólag semmilyen logikai kapcsolat nincs. A kísérleti képregényekben azonban gyakran használják.

A képkocka ideje

A képekről, festményekről tudjuk, hogy egyetlen pillanatot jelenítenek meg. A képregény kockáiban viszont más szabályok uralkodnak. Egy felirat vagy egy szövegbuborék tartalma megnyújtja az időt. Emellett a képi megoldások is hatnak rá: a mozgás jelölése vagy egy képkocka elnyújtott kerete. A szokásos formájúnál hosszabb keretet úgy érzékeli az olvasó, mintha kicsit hosszabb időtartamot jelölne. Lényegesebb azonban, hogy a képkockában olvasható szöveg több részből állhat. A szövegbuborékok elhelyezése a kockákhoz hasonlóan sorrendben olvasandó. A nyugati képregényeknél általában fentről lefele és balról-jobbra.


Képregények


Európai képregények


Lucky Luke
Asterix
Hupikék törpikék
Piff
Blueberry
Mozaik (Digedag, Abrafax)
Werner
Góliát
Bobo
Tintin
Marvel-képregények


Pókember (Spider-Man)
Rozsomák (Wolverine)
A Bosszú Angyalai (Avengers)
X-Men
Fenegyerek (Daredevil)
A Megtorló (The Punisher)
Penge (Blade)
Fantasztikus Négyes (Fantastic Four)
Hulk
Vasember (Iron Man)
Transformers – Az alakváltók (Transformers)
Amerika Kapitány (Captain America)
Robotzsaru (RoboCop)
DC képregények


Batman
Superman
Zöld Íjász (Green Arrow)
Zöld Lámpás (Green Lantern)
Fekete Kanári (Black Canary)
Wonder Woman
Tini Titánok (Teen Titans)
Igazságliga (Justice League)
Egyéb képregények


Spawn
Garfield
Snoopy
Stargate
Kázmér és Huba
Sin City
Hagar, a tulok


Animációs adaptációk (a teljesség igénye nélkül, a "minőség" kritériumával *)

1969 - Primer Festival de Mortadelo y Filemón, agencia de información
1969 - A Boy Named Charlie Brown (Barátom, Charlie Brown)
1971 - El armario del tiempo
1972 - Snoopy Come Home
1977 - Race for Your Life, Charlie Brown
1978 - Rupan sansei
1979 - Rupan sansei: Kariosutoro no shiro (Cagliostro városa)
1979 - Ginga tetsudô Three-Nine
1980 - I go Pogo
1980 - Terra e...
1980 - Bon Voyage, Charlie Brown  (Jó utat, Charlie Brown)
1981 - Unico (A kis egyszarvú)
1981 - Sayônara, ginga tetsudô Surî-Nain: Andromeda shuchakueki
1981 - Jarinko Chie
1982 - Sen-nen joô
1982 - Waga seishun no Arcadia
1983 - Hadashi no Gen (Mezítlábas Gen)
1983 - Uniko: Mahô no shima e
1983 - Urusei Yatsura 1: Onri yu
1984 - Kaze no tani no Naushika (Nauzsika - A szél harcosai)
1985 - Urusei Yatsura 3: Rimenbâ mai rabu
1986 - Tenku no shiro Rapyuta (Laputa - Az égi palota)
1986 - Arion
1986 - Valhalla   
1986 - Hi no tori: Hôô hen
1986 - Urusei Yatsura 4: Ramu za fôebâ
1986 - Hokuto no Ken
1987 - Rupan sansei: Fuma ichizoku no inbô   
1988 - Urusei Yatsura 5: Kanketsuhen
1988 - Saint Seiya: Shinku no shônen densetsu
1989 - City Hunter: Ai to shukumei no Magnum
1989 - Little Nemo: Adventures in Slumberland
1989 - Kidô keisatsu patorebâ: Gekijô-ban
1990 - Debiruman: Kaichô shireinyu hen
1991 - Aruslân senki
1991 - Ranma 1: Chugoku Nekonron daikessen! Okite yaburi no gekitô hen
1991 - Urusei Yatsura 6: Itsudatte, mai dârin
1992 - Ranma 1: Kessen Tôgenkyô! Hanayome o torimodose!!
1993 - Batman: Mask of the Phantasm  (Batman: A rém álarca)
1993 - Kidô keisatsu patorebâ: The Movie 2   
1994 - Ranma 1: Chô-musabetsu kessen! Ranma team VS densetsu no hôô
1995 - Mimi wo sumaseba (A könyvek hercege)
1995 - Kôkaku kidôtai (Páncélba zárt szellem)
1996 - Sureiyâzu return
1997 - Sureiyâzu gureto
1997 - Rurôni Kenshin: Ishin shishi e no Requiem
1999 - Hôhokekyo tonari no Yamada-kun (A Yamada család)
1999 - Gekijô-ban Kâdokaputâ Sakura
2000 - Shinsengumi
2000 - Aa! Megamisama! The Movie
2000 - Ginga tetsudô Three-Nine: Fumetsu no kukan kidô
2001 - Mak dau goo si
2001 - Metoroporisu (Metropolisz)
2001 - One piece: Nejimaki shima no bôken
2002 - Neko no ongaeshi (Macskák királysága)
2003 - One piece: Dead end no bôken
2003 - Corto Maltese - La ballade de la mer salée
2004 - Mind Game
2004 - Innocence (Páncélba zárt szelem 2. - Ártatlanság)
2004 - Corto Maltese: La maison dorée de Samarkand
2004 - McDull, prince de la bun
2004 - Appurushîdo (Appleseed - A jövő harcosai)
2004 - Saint Seiya: Tenkai-hen josô - Overture
2005 - Gekijô-ban hagane no renkinjutsushi: Shanbara wo yuku
2006 - Atagooru wa neko no mori
2007 - Persepolis
2007 - Shin kyuseishu densetsu Hokuto no Ken: Raô den - Gekitô no shô
2008 - One piece: Episodo obu choppa + Fuyu ni saku, kiseki no sakura
2009 - One Piece Film: Strong World (One Piece: Erős világ)


* az imdb-n leadott szavazatok alapján válogatva 10-től 7.0-ig

(Forrás és további érdekes információ a képregény történetéről:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Képregény )