A A A A
A A A A
Szerző Téma: Fulci, Lucio  (Megtekintve 1489 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető iustica

  • Globális Moderátor
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 463
  • -Kapott: 1413
  • Hozzászólások: 371
  • Nem: Nő
    • E-mail
Fulci, Lucio
« Dátum: Október 31, 2011, 18:13 »
Lucio Fulci



Lucio Fulci (Róma, 1927. június 17. – Róma, 1996. március 13.) olasz filmrendező, forgatókönyvíró, színész.

A "horror keresztapja" becenevet viselő Fulci eredetileg orvosnak készült. (Ezt a tudását jól kamatoztatta horrorfilmjeinél). Első filmjét 1959-ben rendezte, de már 1953-ban Steno rendezésében készült egy film, melynek forgatókönyvét ő írta. (Érdekesség, hogy mindkét filmben Toto játszotta a főszerepet). 1966-ig nagyrészt vígjátékokat készített, majd stílust váltott és a spagettiwestern műfajában készített néhány filmet. 1969-ben változást figyelhetünk meg munkásságában. A Beatrice Cenci bár még nem horror, de a giallo (jellegzetesen olasz, erotikus-erőszakos thriller) mestere a későbbi alkotásaiban gyakran nyúl vissza ehhez a filmjéhez. Első horrorfilmjét 1971-ben készíti. Ezek után forgat még pár westernt: Fehér Agyar visszatér (1974), Az Apokalipszis négy lovasa (1975), Ezüstnyereg (1978). 1979-ben forgatja első zombis filmjét, a Zombie 2-t (főszereplői: Tisa Farrow és Ian McCulloch). Ez a film volt első giallója, melyet ugyanebben a stílusban követ az Élőhalottak városa 1980-ban. Ezúttal a főszerepeket Christopher George, Catriona MacColl és Carlo De Mejo alakítja. A Zombi által hozott hírnév azonban igencsak kétes értékű. A horrorfilm szcénái, mint ahogy egy fiatal nőnek kiszurja egy szálka a szemét, vagy ahogy a zombik a nő holttestéből lakmároznak, azonkívül az élőholtak borzalmas kinézete, férgekkel teli, oszló testük, ahogy az emberbe beleharapnak, közben vészesen ropognak csontjaik és fogaik. Ezek mellett a borzalmas hangulatot a zene is fokozza, mind-mind annyira undorítóak, amelyet azelőtt egy horrorfilm sem produkált. Kritikusok szerint egyáltalán nem illik filmvászonra ez a téma. Ugyanakkor nagy hatást is gyakorolt a Zombi, nemcsak a filmekre, hanem az irodalmi műveken, képi ábrázolásokon, sőt videojátékokon is megmutatkozik nyoma.
Hogy mennyire lehet művésziessége a Zombinak, arról megoszlanak a vélemények. Viszont meg kell említeni, hogy ezen keresztül Fulci egy szociális kritikát akart megfogalmazni, amely a mostani modern, rohanó világban élő embereknek szól. Az emberek a monoton hétköznapokban semmi másra sem figyelnek, legfeljebb csak az alapvető szükségletek kiegészítésére törekszenek, amelybe jelenesetben az evés is beletartozik. A zombik is hasonlóan tesznek, az ő agyuk már másra nem tud koncentrálni, csak az emberhús zabálására. A borzalmat fokozza, hogy ezt látszólag rendkívül buta együgyűséggel hajtják végre, közben csak azt a gesztust mutatják, ami haláluk során rájuk ragadt. Fulci zombijai tulajdonképpen a hétköznapi emberek, akik „buta” módon nem törődnek sem a körülöttük levővel, vagy akár családtagjaikkal. A Zombi 2 befejező képsoraiban az egyik főszereplő zombivá változott feleségével találja szembe magát. Még talán azt hiszi, hogy rá tudja döbbenteni arra, ki ő, de az asszony belé harap és a férjét is zombivá teszi.

Egy évvel később készül el az Edgar Allan Poe regényéből készített misztikus thriller, a Fekete macska, mely az író művének napjainkba adaptált változata. A főbb szerepekben itt Patrick Magee, Mimsy Farmer és David Warbeck látható. A film brutális jelenetei nem tagadják meg az előző és az utána következő filmek stílusát. 1981-ben ugyanis Fulci megalkotja élete főművét, mely A pokol hét kapuja címet viseli. Egy nyilatkozatában elárulja, hogy ezzel a filmmel akarta megcsinálni a tökéletes filmet, melyben nincs logika, csak képek sorozata, de olyan képeké, melyek mindent elárulnak. Ugyan kétséges, hogy sikerült-e elérnie célját, mindenesetre a Catriona MacColl, David Warbeck, Cinzia Monreale főszereplésével készült alkotás a rendező leghíresebb filmje lett. Ez a film volt Fulci életében az utolsó zombis kultuszfilm. További giallóiban – A temetőre épült ház (1981), New York-i mészárlás (1982), Manhattan Baby (1982), Diszkós gyilkosságok (1984) – megpróbált a realitások talaján maradni (már amennyiben ez horrorfilmnél lehetséges). 1987-ben visszatért a misztikus témákhoz. Az Aenigma egy földöntúli lény által okozott rémségekről szól, a Démonia pedig démonokról (1990). Az 1991-ben készült Hangok a túlról pedig saját önéletrajzi műve, melyre azonban már kihatott egyre súlyosbodó betegsége, a cukorbetegség, ami 1996-ban halálát okozta.


Idézet
Lucio Fulci horrorfilmjei

 
A trancsírozós horrorfilmek értelmezésére egyes vélemények szerint az esztétika helyett sokkal inkább a pszichiátria lenne hivatott. Még a szimpatizánsok is készséggel elismerik, hogy az irányzat nem tartozik a horrorműfaj krémjéhez, vonzerejét éppen plebejus egyszerűségének, lényegre törő közvetlenségének köszönheti. A nyolcvanas évek első felében az otthoni videózás elterjedésével hirtelen megnőtt az igény a filmipar bűnös élvezeti cikkei iránt, a pornó mellett virágzásnak indult a tabukat nem ismerő olcsó erőszakmozi is, és a piaci viszonyok változásaira mindig érzékenyen reagáló olasz filmgyártás hamar a világ egyik fő ellátójává lépett elő mindkét területen.
Lucio Fulci az olasz tömegfilmben tipikusnak mondható karrierje során dolgozott megannyi műfajban, pajzán komédiát éppúgy forgatott, mint komor westernt. A jellegzetesen olasz erotikus-erőszakos thriller, a giallo legstílusosabb darabjai közül több is az ő nevéhez fűződik. Mégis mint a mészárszéki horror atyamestere vált híressé. Korábbi, jóval elegánsabb munkái ismeretében az utókor hajlamos ezt a sors igazságtalanságaként értékelni és Fulcit meg nem értett zseninek beállítani, holott legjobban sikerült horrorfilmjeit alaposabban szemügyre véve tisztán látszik, tényleg ezek a sokszor öncélú, helyenként elviselhetetlenül kegyetlen darabok Fulci legkarakteresebb munkái, a filléres költségvetésből eredő hibáikkal és minden más tökéletlenségükkel együtt ezek a rendező legszemélyesebb filmjei.
A holtak hajnala kasszasikere hatására született zombi-trilógia most megjelenő, két utolsó epizódja szemlélteti legkifejezőbben a Fulci-féle mozgóképes iszonyatot. Romero társadalomkritikája helyébe Fulcinál az okkult időtlen témája lép. A zombik e két filmben már csak statisztaszerepet játszanak, és a gótikus horrorirodalom, elsősorban Lovecraft nyomasztó prózája a történetek igazi ihletője. Fulci sohasem volt a kritika dédelgetett kedvence, és mintha az efelett érzett keserűség az ellenkező irányba hajtaná, az egykor kifinomult filmnyelvet beszélő rendező a nyolcvanas években primitív egyszerűséggel fogalmaz, ám egy-egy véletlenszerűen felbukkanó, költői képsorral rendre zavarba ejti nézőit. A korai szürrealista film töredezett, álomszerű meséit idézi a zavaros elbeszélés, a ritmika szabályaira fittyet hányó tempó. Az erőszakjelenetek eltúlzott brutalitása groteszkbe hajlik. A meghökkentés az egyetlen szerepük, a kinyomott szem visszatérő motívuma kapcsán talán nem teljesen légből kapott a klasszikus bunueli képsorra gondolni.
Fulci kegyetlen horrorfilmjei mintha a mozi hőskorát próbálnák megidézni, azokat az időket, amikor a mozgó képek látványa még zsigeri reakciót váltott ki a közönségből. A Lumiere fivérek egy vonat közeledését vetítették, és a nézők rémülten kapták el a tekintetüket. Fulcinak ehhez már koponyába hatoló fúrót kell mutatnia, de eléri a hatást.



Filmjei

1991 -  Le porte del silenzio (Door Into Silence)
1991 -  Voci dal profondo (Voices from beyond)
1990 -  Demonia (a.k.a. Liza)
1990 -  Un gatto nel cervello (A cat in the brain)
1989 -  La casa nel tempo (The house of clocks)
1989 -  La dolce casa degli orrori (The Sweet House of Horrors)
1988 -  Zombi 3
1988 -  Il fantasma di Sodoma (Sodoma's Ghost)
1988 -  Quando Alice ruppe lo specchio (Touch of death)
1987 -  Aenigma
1986 -  Il miele del diavolo (Dangerous Obsession)
1984 -  Murderock - uccide a passo di danza (Murder rock)
1984 -  I guerrieri dell'anno 2072 (The new gladiators)
1983 -  Conquest
1982 -  Manhattan Baby
1982 -  Lo squartatore di New York (The New York ripper)
1981 -  Quella villa accanto al cimitero (The House Outside the Cemetery)
1981 -  E tu vivrai nel terrore - L'aldila (A pokol hét kapuja)
1981 -  Gatto nero (A fekete macska)
1980 -  Paura nella citta dei morti viventi (Zombik városa)
1980 -  Luca il contrabbandiere (The Smuggler)
1979 -  Zombi 2
1978 -  Sella d'argento (Ezüstnyereg)
1977 -  Sette note in nero (The psychic)
1976 -  La pretora (My Sister in Law)
1975 -  Il cav. Costante Nicosia demoniaco, ovvero: Dracula in Brianza (Dracula in the Provinces)
1975 -  I quattro dell'apocalisse (Four Gunmen of the Apocalypse)
1974 -  Il ritorno di Zanna Bianca (Fehér Agyar visszatér)
1973 -  Zanna Bianca (Fehér Agyar)
1972 -  Non si sevizia un paperino (Don't Torture a Duckling)
1972 -  All'onorevole piacciono le donne (The eroticist)
1971 -  Una lucertola con la pelle di donna (A Lizard in a Woman's Skin)
1969 -  Beatrice Cenci (Conspiracy of Torture)
1969 -  Una sull'altra (Perversion Story)
1967 -  Operazione San Pietro
1967 -  Il lungo, il corto, il gatto (The Tall, the Short, the Cat)
1967 -  Come rubammo la bomba atomica (How We Stole the Atomic Bomb)
1966 -  Le colt cantarono la morte e fu... tempo di massacro (Massacre Time)
1966 -  Come svaligiammo la banca d'Italia
1965 -  I due para
1965 -  002 operazione Luna
1965 -  Come inguaiammo l'esercito
1964 -  I due pericoli pubblici
1964 -  002 agenti segretissimi
1964 -  I due evasi di Sing Sing
1964 -  I maniaci
1963 -  Gli imbroglioni
1963 -  Uno strano tipo (Egy különös pasas)
1962 -  Le massaggiatrici
1962 -  I due della legione straniera
1962 -  Colpo gobbo all'italiana
1960 -  Urlatori alla sbarra
1959 -  Ragazzi del Juke-Box
1959 -  I ladri (Tolvajok)



(Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lucio_Fulci
http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=8995)
« Utoljára szerkesztve: Január 11, 2019, 16:59 írta sadf »

Nem elérhető clive

  • hiperaktív
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 522
  • -Kapott: 83
  • Hozzászólások: 177
Re:Fulci, Lucio
« Válasz #1 Dátum: Március 31, 2019, 14:25 »
Ajánlom figyelmetekbe Orosdy Dániel és Schreiber András Lucio ​Fulci & George A. Romero című könyvét, ami szerintem az egyetlen komolyabb magyar nyelvű munka Fulci munkásságáról.