A A A A
A A A A
Szerző Téma: Mizogucsi Kendzsi  (Megtekintve 3992 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető simamura

  • Globális Moderátor
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 1154
  • -Kapott: 3734
  • Hozzászólások: 1071
  • Nem: Férfi
    • E-mail
Mizogucsi Kendzsi
« Dátum: Július 06, 2011, 13:35 »

Mizogucsi egy előkelő tokiói családból származott, de asztalos apja sikertelen vállakozásai következtében családja hamar elszegényedett. Hét évvel idősebb nővére nem látott más kiutat a szegénységből, így gésának állt. A gésaházban egy gazdag patrónus vette szárnyai alá, aki később oltár elé vezette. Apjuk megvetette ezért lányát, de Mizogucsi életében fontos szerepet töltött be nővére és érzelmileg is közel állt hozzá. Ugyanis anyjuk 1915-ben bekövetkezett halála után ő vette magához a későbbi filmrendezőt és finanszírozta annak meglehetősen bohém életét is.

Mizogucsi a középiskola elvégzése után először egy textiltervező mellett inaskodott, majd nyugati festészetet tanult. Festőművészeti ismeretei lehetővé tették számára, hogy később illusztrátorként keresse meg kenyerét Kóbéban, ahol emellett versírással foglalkozott és egy színházat is alapított. Színházi emberként elsősorban díszletfestéssel foglalkozott. Ekkor kezdett el lelkesedni az operáért, de varietéba és moziba is rendszeresen járt. 1920-ban a Nikkacu stúdió színésze, majd forgatókönyvírója, végül rendezőasszisztense lett. 1923-ban debütált filmrednezőként első némafilmjével, ami A szerelem ébredése címet kapta. A nyomor túlzottan is hiteles ábrázolása miatt már legelső filmjét is megvágta a stúdió, akárcsak később készített proletárfilmjeit.

Művészetében és életében is fontos szerepet játszottak a nők. Nővére mellett nagyon közel állt hozzá egy másik gésa is, aki testvére barátnője volt és aki beleszeretett a rendezőbe. Mizogucsi azonban nem viszonozta érzelmeit. Mikor ezt felfedte a lány előtt, az késsel támadt rá és súlyosan megsebesítette. A filmrendező ezt soha életében nem tudta feldolgozni, ahogy első felségével való kapcsolatát sem. Az asszony férjnél volt, mikor egymásba szerettek, Mizogucsiért azonban hajlandó volt otthagyni első férjét, majd 1941-ben megőrült. Ezt követően elmegyógyintézetbe zárták, ahonnan soha többé nem engedték ki. Mizogucsi ezután gyengéd érzelmeket táplált filmjei egyik állandó nő főszereplője, Tanaka Kinujo iránt, aki azonban közönyös maradt a rendező iránt. Ezért Mizogucsi minden lehetséges eszközt megragadott annak érdekében, hogy megakadályozza a színésznő rendezőként való debütálását. Közben felesége két leánygyermekkel megözvegyült húgával élt együtt.

Mizogucsi a hangosfilmmel már igen hamar, 1930-ban megpróbálkozott, de csak hat év múlva volt képes filmtörténeti jelentősgű hangosfilmeket készíteni. Ekkor forgatta az Oszakai elégiát és a Gioni nővéreket. A nemzetközi figyelem középpontjába csak élete utolsó éveiben, 1952-től került. Ebben az évben az Oharu élete című filmje nyerte el a Velencei Filmfesztivál nagydíját. 1949-ben a Filmrendezők Szövetségének elnöke lett Japánban, majd halála előtt egy évvel kinevezték a Daie stúdió elnökévé. Mikor élete végén eljutott Európába, már a japán és az egyetemes filmművészet klasszikusának számított. 1956-ban megtért buddhistaként, fehérvérűségben halt meg.

Mizogucsi a japán filmművészet hajnalán kezdett el filmezéssel foglalkozni. Az 1920-as években a japán filmrendezők még csak próbálgatták lehetőségeiket, de nem igazán voltak képesek filmtörténeti jelentőségű alkotásokat letenni az asztalra. Mizogucsi volt az első közölük, aki jelenetős eredményeket ért el, és így Ozu mellett ő rakta le a japán filmművészet alapjait. Saját elmondása szerint nagyon kötődött a múlthoz, és kevéssé volt bizakodó a jövőt illetően. Múltábrázolása példaértékű az utókor számára, képes volt jelenvaló tenni az elmúlt korokat, és aktuális társadalmi problémákra rámutatni rajtuk keresztül. Filmjei központi mozgatórugója az emberi lét kutatása és az ebből származott eredmények bemutatása. A mindennapi életből hősei a szenvedélyek révén törnek ki, ezzel a szenvedéllyel és a kitörési lehetőségek körülményeivel foglalkozott legszívesebben Mizogucsi.

Művészetének talán legjellemzőbb vonása az atmoszféra teremtés, ebben kiemelkedő szerepet tulajdonított az élet apró részleteinek festői eszközökkel történő hangsúlyozásának. Szakított az akkoriban annyira divatos színpadias jelzés rendszerrel, a festő szemével és a költő lelkével közeledett munkáihoz. Olyan fényhatásokat alkalmazott, amelyek által a színészek és a díszletek egy kompozícióvá váltak. Igen gyakran alkalmazott és gyönyörűen beállított tájképei is ezt a gondolatvilágot tükrözték. /wikipédia/

Filmjei:
1923: Ai ni jomigaeru hi
1923: Kokdzso
1923: Seisun no dzsumedzsi
1923: Dzsoen no csimata
1923: Hazan no uta wa kanasi
1923: 813
1923: Kiri no minato
1923: Haikjo no naka
1923: Joru
1923: Csi to rei
1923: Toge no uta
1924: Kanasziki hakucsi
1924: Akacuki no si
1924: Gendai no jo-o
1924: Dzsoszei wa cujosi
1924: Jin kjo
1924: Sicsimencsszo no jukue
1924: Samidare zosi')
1924: Kanraku no onna
1924: Kjokubadan no dzso-o
1925: A, a tokumukan kanto
1925: Ucsen-Pucsan
1925: Gakuso o idete
1925: Sirajuri wa nageku
1925: Akai juhi ni terasarete
1925: Gaidzso no suketcsi
1925: Ningen
1925: Furuszato no uta
1925: Nogi taiszo to Kumaszan
1926: Doka o
1926: Kaminingjo haru no szaszajaki
1926: Sin onoga cumi
1926: Kjoren no onna siso
1926: Kajkoku dandzsi
1926: Kane
1927: Ko-on
1927: Jihi sincso
1928: Hito no iszso
1928: Muszume kawaija
1929: Nihon basi
1929: Aszahi wa kagajaku
1929: Tokjo kosin-kjoku
1929: Tokai kokjogaku
1930: Fudzsiwara Yosie no furuszato
1930: Tojin okicsi
1930: Furuszato
1931: Sikamo karera wa juku
1932: Toki no udzsigami
1932: Manmo kenkoku no reimei
1933: Taki no siraito
1933: Gion macuri
1934: Jinpu-ren
1934: Aizo toge
1935: Orizuru Oszen
1935: Maria no Ojuki
1935: Gubidzsinso
1936: Naniva eredzsi
1936: Gion no simai
1937: Aien kjo
1938: Roei no uta
1938: Aa kokjo
1939: Zangiku monogatari
1940: Naniwa onna
1941: Geido icsidai otoko
1941: Genroku csushingura
1944: Dandzsuro sandai
1944: Miyamoto Musashi
1945: Meito bidzsomaru
1945: Hiszso ka
1946: Josei no sori
1946: Utamaro o meguru gonin no onna
1947: Dzsojú Szumako no koi
1948: Joru no onnatacsi
1949: Waga koi wa moenu
1950: Juki fudzsin ezu
1951: Oju-szama
1951: Mussasino fudzsin
1952: Sajkaku icsidai onna
1953: Ugecu monogatari
1953: Gion bajasi
1954: Szansó dajú
1954: Uvasza no onna
1954: Csikamacu monogatari
1955: Jókihi
1955: Sin heike monogatari
1956: Akaszen csitai

Lásd bővebben:
Ázsiafilm - Mizoguchi Kenji 1.
Ázsiafilm - Mizoguchi Kenji 2.
Ázsiafilm - Mizoguchi Kenji 3.
« Utoljára szerkesztve: December 13, 2015, 11:41 írta simamura »
Bármely filmet újratöltöm kérésre, amit én tettem fel vagy amit már korábban is újratettem. Újratöltés kérést pü-ben jelezzétek!

Nem elérhető bluebird

  • forgatókönyvíró
  • mondja a magáét
  • *****
  • Köszönetek
  • -Adott: 2561
  • -Kapott: 4449
  • Hozzászólások: 787
    • E-mail
Re:Mizogucsi Kendzsi
« Válasz #1 Dátum: Június 13, 2015, 06:47 »
Még ma beiratkozom egy japán tanfolyamra...  : fiie